2,7 milliárd euróról sms... - Kép: bennfentes.net
Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.
Európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós rendelet alapján hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék azok feltételeit és meggyőződhessenek arról, hogy a közérdeket védték. Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, az érintett európai parlamenti képviselők és magánszemélyek megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez.
leyen
2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.
Leyen és Albert Bourla – euronews.com
Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben.
Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek "múlékonyak", és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe. Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
Egy 2001-es uniós rendelet szerint "adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom" a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely "az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos".
Az uniós bíróság szerdán kihirdetett ítéletében megállapította: az uniós bizottság nem bizonyította, hogy a vakcinák vásárlására vonatkozó dokumentumokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit. A bíróság megállapította azt is, hogy a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis - mint érveltek - csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.
Az Európai Bizottság ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes vonatkozó körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak - írta közleményében az Európai Unió Bírósága.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A Magyar Péter féle politikusok láttán megállapítható, hogy a rendszerváltás előtti idők kommunista bálványa, az 1956-ban hazaárulóként viselkedő Horn Gyula is jobb minőséget képviselt a mai ellenzékhez, így a tiszásokhoz képest – végez összehasonlítást Bánó Attila.
-
"Keresztény közéleti szereplőknek gyakran kell választaniuk karrierjük és hitük vállalása között. Ha nem így tesznek, akkor különböző módokon hallgattatják el őket."
-
A hazaszeretet európai érték, évszázadokon át hazaszerető művészek, értelmiségiek hozták létre azokat a keresztény művelődési értékeket, amelyek ma is az európaiság alapjai.