Magyar épület magyar közösségnek az erdélyi Buzában
Soltész Miklós megköszönte a buzai gyülekezetnek, hogy nem fordít hátat Istennek, és önerőből templomot épített egy olyan időszakban, amikor nem számíthatott az akkori magyar kormány segítségére. Mint mondta. a mostani támogatása köszönet is a buzaiak kitartásáért, hitben való megmaradásáért.
2024. augusztus 18. 19:18
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a magyar állami támogatással épített új gyülekezeti ház avatásán Erdélyben, a Kolozs megyei Buzában 2024. augusztus 18-án. MTI/Kiss Gábor
Magyarország kormánya a legkisebbekre is odafigyel, ha küzdeni akarnak - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap az erdélyi Buzában.
A KDNP-s politikus a Kolozs megyei szórványtelepülés református gyülekezeti otthonának az avatóünnepségén vett részt. A mezőségi falu 440 lelkes református gyülekezete magyar állami támogatással épített új gyülekezeti házat a 2006-ban felszentelt temploma mellé.
Soltész Miklós ünnepi beszédében a mustármaghoz hasonlította a buzai gyülekezetet, amely bár kicsi, de ha megnő, "nagyobb mindennél". "Amit önök tesznek, a nemzet életében olyan, mint a mustármag" - mondta a mustármag példabeszédére emlékeztetve. Hangsúlyozta, hogy a kis szórványbeli gyülekezet hite és kitartása az egész nemzetnek erőt ad, bárhol is éljenek tagjai a Kárpát-medencében.
Aláhúzta: a magyar kormány a legkisebbekre is odafigyel, és külön kitért a nemzet tagjainak, a nemzetrészek összefogásának fontosságára, melyet a nemzeti ünnepen még inkább kell erősíteni.
Emlékeztetett Szent Istvánnak Imre herceghez intézett intelmeire, és külön kiemelte az államalapító király azon gondolatát, melyben az Istennel való szövetség megtartására intett, rámutatva: az Istennek neki hátat fordító népnek szétszóratás, pusztulás lesz a sorsa.
Soltész Miklós megköszönte a buzai gyülekezetnek, hogy nem fordít hátat Istennek, és önerőből templomot épített egy olyan időszakban, amikor nem számíthatott az akkori magyar kormány segítségére. Mint mondta. a mostani támogatása köszönet is a buzaiak kitartásáért, hitben való megmaradásáért.
Kolumbán Vilmos egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes a hálaadó istentiszteleten mondott prédikációjában felidézte: Isten a gondolkodás és az alkotás képességét, szabadságát, ugyanakkor felelősségét is adta az embernek, hogy választani tudjon jó és rossz között.
Felelősségünk van a Földért, hogy azt, amit őseinktől kaptunk, élhető világként tudjuk továbbadni utódainknak - mondta. Hozzátette: miközben egyre több ideológiai támadás éri az egyházat és a hagyományokat, a gyülekezeti ház megépülte azt mutatja, Erdélyben, a Kárpát-medencében még szükség van közösségi épületekre.
Kovács J. István buzai lelkész elmondta: a református egyházközségnek 2006-ban szolgáltatták vissza a régi óvoda leromlott épületét, melyet nem lehetett felújítani. Helyére épült az új gyülekezeti ház a magyar kormány támogatásával, mert önerőből nem tudták volna megvalósítani - mondta. Földszintjén 80 személy befogadására alkalmas termet, konyhát, az emeleten három vendégszobát alakítottak ki, szereltek fel.
A közösségi eseményeknek otthont adó épületre Kolumbán Vilmos püspökhelyettes mondott áldást.
Az ünnepségen Fekete János egyházmegyei főjegyző, Czéghér István polgármester, Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke, Czirmayné Kocsis Róza, néhai Czirmay Árpád buzai születésű lelkész özvegye és hajdúböszörményi lelkészek is köszöntőt mondtak. Az alkalmat a helyi gyerekek és fiatalok, Takács Anna és Takács Piroska búzai népdalénekesek műsora és Bogdán Zsolt kolozsvári színművész szavalata tette ünnepélyesebbé.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.