Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen 2024. augusztus 23-án. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Lakatos Péter

Európában ismét erősödik az antiszemitizmus és a szélsőbaloldali erőszak - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen.

Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy "Európa immunrendszere meggyengült", ezért nem tudja visszaszorítani az antiszemitizmust és nem akarja visszaszorítani az illegális migrációt, a szélsőbaloldali erőszakot.
   
Idézte az Európai Alapjogi Ügynökség vezetőjét, aki szerint Európában antiszemita hullám tapasztalható. Azt mondta, ez a közel-keleti konfliktus és az illegális migráció eredménye.
   
A szélsőbaloldali erőszak terjedésére példaként említette azt az antifa támadást, amelyet két éve Magyarországon követtek el. Közölte, az "embervadászat egyik elkövetője" azóta európai parlamenti képviselő lett. Jogalkotóvá vált az, aki a legalapvetőbb jogot nem tiszteli - emelte ki.
   
Az államtitkár értékelése szerint az emléknap arra is figyelmeztet, hogy szilárdan kell képviselni olyan értékeket, mint a család, a keresztény kultúra és a szuverenitás védelme.
   
Rétvári Bence beszédében felidézte, hogy az európai emléknap 2011-ben, Magyarország első európai uniós elnöksége idején, magyar, lengyel, és litván közös kezdeményezésre jött létre. Addig nem volt ilyen megemlékezés a kommunista diktatúrák 100 millió áldozatáról.
   
Az emléknap célja a megemlékezés mellett az, hogy segítse egymás jobb megértését az EU-ban - mondta.
   
Megértés helyett most "leuralást tapasztalunk az Európai Unió részéről" - fogalmazott Rétvári Bence, hozzátéve: "nem megérteni akarnak minket, hanem azt követelik, hogy mi fogadjuk el azt, amit ők gondolnak a világról".
   
Az államtitkár felidézte, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Szovjetunió és a náci Németország közötti Molotov-Ribbentrop-paktumot, vagyis az emléknap a két diktátor, Hitler és Sztálin "halálos szövetségének" napja.
   
Megjegyezte, a nagyhatalmak szeretnek osztozkodni, paktumokat kötni, és az a kis nemzetek számára sohasem jó.
   
A kis nemzetek jobb, ha nem az egyik vagy a másik oldalon keresik a jövő útját, hanem a béke útját keresik - hangsúlyozta.
   
Rétvári Bence kiemelte, hogy a két diktatúra módszerei ugyanazok, annak ellenére, hogy az egyik faji, a másik osztályellentétet szított. Mindkettő tagadja, hogy egy családhoz, egy nemzethez tartozunk, és fellép a kereszténység ellen. Kijelentette, óvakodni kell minden olyan ideológiától, amely ezen értékek tagadására épül és óvakodni kell a háborús helyzetektől is.
   
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a "befogadás és a megértés kultúrájának terjesztői elkezdték relativizálni" a kommunista diktatúrát, megértően beszélnek Marx, Engels, Lenin, és mostanában már Mao és Sztálin gondolatairól és tetteiről is.
   
A náci diktatúrát azonban meghagyták furkósbotnak, amivel időről időre rá lehet csapni a nemzeti konzervatív politikai családra - fogalmazott a Széchenyi-díjas történész, visszautasítva, hogy a jobboldali emberek közösségét egyesek ma is nácinak, fasisztának bélyegzik.
 
"Nácik és komcsik a világtörténelem utálatos hordalékai" - jelentette ki Schmidt Mária.
   

Kitért arra is, hogy a Terror Háza Múzeum az emlékezés és az emlékeztetés helyszíne, ahol azokra a jelenségekre is felhívják a figyelmet, amelyek újra életre kívánják hívni a diktatúrákat.
   
A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a fasiszta és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékműve előtt.