Rudnay Sándor prímás első és a legfontosabb üzenete a mindenkori magyar ember számára a BÁTORSÁG! Istennél nincs lehetetlen! - ez a keresztény ember jelszava. Ő ezt komolyan vette, és meg is kapta hozzá Isten segítségét – idézi föl a történelmi személyiséget Prokopp Mária professor emerita.
2024. szeptember 21. 20:23
Prokopp Mária professor emerita – Képek: Thaler Tamás
Szeptember 17-én Esztergomban a Szent Adalbert Központban egynapos konferencia keretében Rudnay Sándor hercegprímás és kora volt a fő téma, melyen belül „Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén” címmel szerveztek egész napot felölelő programot. Prokopp Mária professor emerita művészettörténész mutatta be a magyar klasszicizmus építészeti stílusát, magyarországi remekműveit, köztük az esztergomi Szent Anna-templomot. Őt kérdezte a Gondola.
– Professzor Asszony, az oszmán hódítás előbb Érsekújvárra, majd Nagyszombatba szorította a magyar katolikus központot. A hercegprímás jóval az oszmán kiűzése után hozta vissza a Magyar Siont abba az Esztergomba, amelynek nevét a száműzetés hosszú ideje alatt Nagyszombatban is a levelek keltezésére írták. Miért nagy érdeme ez Rudnay Sándor érseknek?
– Rudnay Sándor amikor 1819-ben Gyulafehérvárt mint Erdély püspöke megkapta a kievezését Magyarország hercegprímási méltóságára - amely a magyar állam 1000 éves történetében a király utáni első közjogi méltóságot jelentette -, a válaszlevelén a dátumot így jelölte: kelt Esztergomban... Ezzel jelezte, hogy 277 év után ! ! ! eltökélt szándéka, hogy visszaköltöztesse a magyar katolikus egyház központját a Szent István által alapított székhelyére, Esztergomba. Ismerve az akkori politikai helyzetet, amely szerint Hazánk I. Ferenc osztrák császár abszolutista kormányzásának gyarmata volt, és az esztergomi Várhegy a Habsburg katonaság területe volt immár 120 év óta, erre semmi reális lehetőség nem volt!.
Tehát Rudnay Sándor prímás első és a legfontosabb üzenete a mindenkori magyar ember számára a BÁTORSÁG! Istennél nincs lehetetlen! - ez a keresztény ember jelszava. Ő ezt komolyan vette, és meg is kapta hozzá Isten segítségét.
A konferencia ennek a lépéseire mutatott rá: 1820 -ban Bécs kivonta a Várhegyről a katonaságot, 1821-ben eltakarították a középkori épületek romjait, a művészi értékű faragványok megőrzésével - ezek ma a Vármúzeum kincsei!
1822-ben letették az Új székesegyház alapkövét,
1823-ban megépült a monumentális altemplom, az európai kora-klasszicizmus kiemelkedő alkotása.
1824-ben áthelyezték a Bakócz-kápolnát, az európai reneszánsz kiemelkedő alkotását az épülő klasszicista székesegyház falai közé, valamint elkészült a Várhegy tereprendezése, a Székesegyházhoz vezető ünnepélyes úttal, az egykori várárkot áthidaló viadukttal, rámpával, amelynek a város felőli homlokzatát Rudnay Sándor prímás DIADALÍVE-ként alakította ki Packh János építész. ALEXANDER A RUDNA ARCHIEPISCUS STRIGONIENSIS MDCCCX XIV - olvasható a 10 m. hosszú vörösmárvány táblán.
Ezeket a hallatlan nagy eredményeket, amelyeket rövid ÖT év alatt megvalósított Rudnay Sándor, ünnepelték a diadalív alatt a 200 évvel ezelőtti polgárok a Kárpát-medence egészét magába foglaló Magyarországon.
– A magyar klasszicizmus különleges értékeit miért kell fénybe emelnünk a XXI. század harmadik évtizedében is?
– Hazánk művészei az 1000 éves államiságunk minden korszakában, Így a 19. század elején s, mint a koruknak gyermekei, tudtak egyéni jellegzetességű magyar művészi értéket felmutatni Európának az építészetben, a képzőművészetben, és a zene-művészetben egyaránt.
A klasszicizmus idején elég volt csak a Kárpát-medence antik római és reneszánsz emlékeit mint a gyökereinket új életre kelteni! Ezek a gyökereink a kortárs építészetnek is írányt mutatnak a tiszta szerkezeti felépítésre, arányosságra és a harmóiára való törekvésben.
– Egy római castrum maradványaiból a Magyar Nagyfejedelmség központjává emelte, s magyar fejlődéséhez lendületet adott Esztergomnak, IsterGanumnak. Mi kell ahhoz, hogy Géza fejedelmet is fölfedezzük?
– Géza fejedelem, István királyunk édesapjának az államszervezés alapjainak a megteremtésében múlhatatlan érdeme van. Erre igyekeztünk már a rendszerváltás előtt, az 1973. évben rámutatni, amikor Esztergom városalapítását ünnepeltük. Vigh Tamás jeles szobrászunk megfogalmazta a Városalapító szobrában Géza fejedelem kívételes politiki éleslátását, erkölcsi nagyságát és vezetői erejét. Sajnos a szobor felállítása nem a művész elgondolását követte a Vár eredeti bejáratánál. Ma már ezen is történt helyreállítás.
Esztergom immár két éve megyei jogú város lett, és elindult a reneszánsz korban betöltött európai jelentőségét felmutató úton.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A nyugat-európai politika kártékonyságát mutatja: a 105 éves trianoni katasztrófa ma is rasszizmust hoz felszínre: a rasszizmus legvisszataszítóbb változatát: a hungarofóbiát.
Egy politikai motivációk alapján működő nemzetközi bíróságban egy magára valamit adó demokratikus jogállam, mint amilyen Magyarország, nem vehet részt - jelentette ki a miniszterelnök csütörtökön Budapesten azzal kapcsolatban, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.