Rudnay Sándor prímás első és a legfontosabb üzenete a mindenkori magyar ember számára a BÁTORSÁG! Istennél nincs lehetetlen! - ez a keresztény ember jelszava. Ő ezt komolyan vette, és meg is kapta hozzá Isten segítségét – idézi föl a történelmi személyiséget Prokopp Mária professor emerita.
2024. szeptember 21. 20:23
Prokopp Mária professor emerita – Képek: Thaler Tamás
Szeptember 17-én Esztergomban a Szent Adalbert Központban egynapos konferencia keretében Rudnay Sándor hercegprímás és kora volt a fő téma, melyen belül „Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén” címmel szerveztek egész napot felölelő programot. Prokopp Mária professor emerita művészettörténész mutatta be a magyar klasszicizmus építészeti stílusát, magyarországi remekműveit, köztük az esztergomi Szent Anna-templomot. Őt kérdezte a Gondola.
– Professzor Asszony, az oszmán hódítás előbb Érsekújvárra, majd Nagyszombatba szorította a magyar katolikus központot. A hercegprímás jóval az oszmán kiűzése után hozta vissza a Magyar Siont abba az Esztergomba, amelynek nevét a száműzetés hosszú ideje alatt Nagyszombatban is a levelek keltezésére írták. Miért nagy érdeme ez Rudnay Sándor érseknek?
– Rudnay Sándor amikor 1819-ben Gyulafehérvárt mint Erdély püspöke megkapta a kievezését Magyarország hercegprímási méltóságára - amely a magyar állam 1000 éves történetében a király utáni első közjogi méltóságot jelentette -, a válaszlevelén a dátumot így jelölte: kelt Esztergomban... Ezzel jelezte, hogy 277 év után ! ! ! eltökélt szándéka, hogy visszaköltöztesse a magyar katolikus egyház központját a Szent István által alapított székhelyére, Esztergomba. Ismerve az akkori politikai helyzetet, amely szerint Hazánk I. Ferenc osztrák császár abszolutista kormányzásának gyarmata volt, és az esztergomi Várhegy a Habsburg katonaság területe volt immár 120 év óta, erre semmi reális lehetőség nem volt!.
Tehát Rudnay Sándor prímás első és a legfontosabb üzenete a mindenkori magyar ember számára a BÁTORSÁG! Istennél nincs lehetetlen! - ez a keresztény ember jelszava. Ő ezt komolyan vette, és meg is kapta hozzá Isten segítségét.
A konferencia ennek a lépéseire mutatott rá: 1820 -ban Bécs kivonta a Várhegyről a katonaságot, 1821-ben eltakarították a középkori épületek romjait, a művészi értékű faragványok megőrzésével - ezek ma a Vármúzeum kincsei!
1822-ben letették az Új székesegyház alapkövét,
1823-ban megépült a monumentális altemplom, az európai kora-klasszicizmus kiemelkedő alkotása.
1824-ben áthelyezték a Bakócz-kápolnát, az európai reneszánsz kiemelkedő alkotását az épülő klasszicista székesegyház falai közé, valamint elkészült a Várhegy tereprendezése, a Székesegyházhoz vezető ünnepélyes úttal, az egykori várárkot áthidaló viadukttal, rámpával, amelynek a város felőli homlokzatát Rudnay Sándor prímás DIADALÍVE-ként alakította ki Packh János építész. ALEXANDER A RUDNA ARCHIEPISCUS STRIGONIENSIS MDCCCX XIV - olvasható a 10 m. hosszú vörösmárvány táblán.
Ezeket a hallatlan nagy eredményeket, amelyeket rövid ÖT év alatt megvalósított Rudnay Sándor, ünnepelték a diadalív alatt a 200 évvel ezelőtti polgárok a Kárpát-medence egészét magába foglaló Magyarországon.
– A magyar klasszicizmus különleges értékeit miért kell fénybe emelnünk a XXI. század harmadik évtizedében is?
– Hazánk művészei az 1000 éves államiságunk minden korszakában, Így a 19. század elején s, mint a koruknak gyermekei, tudtak egyéni jellegzetességű magyar művészi értéket felmutatni Európának az építészetben, a képzőművészetben, és a zene-művészetben egyaránt.
A klasszicizmus idején elég volt csak a Kárpát-medence antik római és reneszánsz emlékeit mint a gyökereinket új életre kelteni! Ezek a gyökereink a kortárs építészetnek is írányt mutatnak a tiszta szerkezeti felépítésre, arányosságra és a harmóiára való törekvésben.
– Egy római castrum maradványaiból a Magyar Nagyfejedelmség központjává emelte, s magyar fejlődéséhez lendületet adott Esztergomnak, IsterGanumnak. Mi kell ahhoz, hogy Géza fejedelmet is fölfedezzük?
– Géza fejedelem, István királyunk édesapjának az államszervezés alapjainak a megteremtésében múlhatatlan érdeme van. Erre igyekeztünk már a rendszerváltás előtt, az 1973. évben rámutatni, amikor Esztergom városalapítását ünnepeltük. Vigh Tamás jeles szobrászunk megfogalmazta a Városalapító szobrában Géza fejedelem kívételes politiki éleslátását, erkölcsi nagyságát és vezetői erejét. Sajnos a szobor felállítása nem a művész elgondolását követte a Vár eredeti bejáratánál. Ma már ezen is történt helyreállítás.
Esztergom immár két éve megyei jogú város lett, és elindult a reneszánsz korban betöltött európai jelentőségét felmutató úton.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.
Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások
és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
