Tizenhárom éves fiút is megöltek a Kossuth téri sortűzzel. A történelmi gaztett baloldali bűnöseiről azonban ma, 68 évvel a tömeggyilkosság után is csak sejtető utalásokkal lehet beszélni.
Utoljára frissítve: 2024. október 25. 19:42
2024. október 25. 19:21
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke (középen, j-b) az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen 2023. október 25-én. MTI/Soós Lajos
A keményvonalas kommunisták politikai akarata volt az 1956-os Kossuth téri sortűz - erről beszélt Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen pénteken.
A Parlament előtti sortűz fordulópont volt a forradalom történetében, ezután erősödött meg az ellenállás - tette hozzá.
Azt csak az egykori szovjet levéltárak megnyílása után lehet biztosan tudni, hogy a legelső lövést ki adta le.
De a sortűz mögött a kommunista vezetés "keményvonalas" csoportjának politikai akarata állt.
Az október 25-ét követő napokban több mint 90 sortűz dördült el országszerte, így többek között Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Tiszakécskén, melyeknek összesen több száz áldozata volt - mondta a NEB elnöke.
A Kossuth téren a legfiatalabb áldozat egy 13 éves fiú volt, de az áldozatok pontos száma kideríthetetlen, mert a kórházakban eltüntették az erre vonatkozó iratokat, és előfordult, hogy még a halotti bizonyítványokba is valótlan adatok kerültek, mert még az áldozatok hozzátartozói is féltek a megtorlástól. Ez a kommunista rendszer lényege - mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kádár-rendszer sokáig azt próbálta elhitetni, hogy a Kossuth téri sortűz az "ellenforradalmárok" provokációja volt, de a kádári történelemhamisítás nem működött, így végül felejtésre ítélték a történteket. Bár 1988-ban, mikor az "elvtársak" már látták, hogy jöhet a hatalomváltás, még egyszer előjöttek az ellenforradalmi provokáció történetével - mondta a NEB elnöke.
Ma már lehet tudni, hogy mi történt. De közben 1956 legendás alakjai lassan eltávoznak, a történelem megkopni látszik. Rajtunk múlik, hogy méltóképpen kerüljenek helyükre a történelmi emlékezetben az 1956-os forradalom eseményei - mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kossuth téri emlékhelyen fejet hajtott az áldozatok emléke előtt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lengyel János, a Szabadságharcosokért Közalapítvány alelnöke és Földváryné Kiss Réka.
Az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűznek mintegy 100 halálos áldozata és 200 sebesültje volt.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
„A kérdés a dokumentumok végleges aláírása. Ez egy nagyon komoly kérdés, amelynek mind Ukrajna, mind Oroszország biztonságát komoly, hosszú történelmi távlatokra kell garantálnia ” – mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy ezért „egyetlen mellélövés, egyetlen érdesség” sem lehet a két ország közötti megállapodásban, beleértve azt is, hogy Volodimir Zelenszkijt illegitimnek tekinti, mivel ötéves hivatali ideje lejárt.
"A nukleáris ipar nagy áttörés előtt áll, komoly kutatások zajlanak annak érdekében, hogy úgynevezett kis moduláris reaktorokat lehessen építeni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy futballpályányi területen, egy-két-három évnyi beruházással kis nukleáris erőműveket lehetne építeni, amelyek egy-egy település vagy egy-egy nagyobb gyár energiaellátását önmagukban tudnák hatékonyan és környezetkímélő módon biztosítani" - tudatta Szijjártó Péter.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
