Tizenhárom éves fiút is megöltek a Kossuth téri sortűzzel. A történelmi gaztett baloldali bűnöseiről azonban ma, 68 évvel a tömeggyilkosság után is csak sejtető utalásokkal lehet beszélni.
Utoljára frissítve: 2024. október 25. 19:42
2024. október 25. 19:21
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke (középen, j-b) az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen 2023. október 25-én. MTI/Soós Lajos
A keményvonalas kommunisták politikai akarata volt az 1956-os Kossuth téri sortűz - erről beszélt Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen pénteken.
A Parlament előtti sortűz fordulópont volt a forradalom történetében, ezután erősödött meg az ellenállás - tette hozzá.
Azt csak az egykori szovjet levéltárak megnyílása után lehet biztosan tudni, hogy a legelső lövést ki adta le.
De a sortűz mögött a kommunista vezetés "keményvonalas" csoportjának politikai akarata állt.
Az október 25-ét követő napokban több mint 90 sortűz dördült el országszerte, így többek között Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Tiszakécskén, melyeknek összesen több száz áldozata volt - mondta a NEB elnöke.
A Kossuth téren a legfiatalabb áldozat egy 13 éves fiú volt, de az áldozatok pontos száma kideríthetetlen, mert a kórházakban eltüntették az erre vonatkozó iratokat, és előfordult, hogy még a halotti bizonyítványokba is valótlan adatok kerültek, mert még az áldozatok hozzátartozói is féltek a megtorlástól. Ez a kommunista rendszer lényege - mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kádár-rendszer sokáig azt próbálta elhitetni, hogy a Kossuth téri sortűz az "ellenforradalmárok" provokációja volt, de a kádári történelemhamisítás nem működött, így végül felejtésre ítélték a történteket. Bár 1988-ban, mikor az "elvtársak" már látták, hogy jöhet a hatalomváltás, még egyszer előjöttek az ellenforradalmi provokáció történetével - mondta a NEB elnöke.
Ma már lehet tudni, hogy mi történt. De közben 1956 legendás alakjai lassan eltávoznak, a történelem megkopni látszik. Rajtunk múlik, hogy méltóképpen kerüljenek helyükre a történelmi emlékezetben az 1956-os forradalom eseményei - mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kossuth téri emlékhelyen fejet hajtott az áldozatok emléke előtt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lengyel János, a Szabadságharcosokért Közalapítvány alelnöke és Földváryné Kiss Réka.
Az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűznek mintegy 100 halálos áldozata és 200 sebesültje volt.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
