Tizenhárom éves fiút is megöltek a Kossuth téri sortűzzel. A történelmi gaztett baloldali bűnöseiről azonban ma, 68 évvel a tömeggyilkosság után is csak sejtető utalásokkal lehet beszélni.
Utoljára frissítve: 2024. október 25. 19:42
2024. október 25. 19:21
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke (középen, j-b) az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen 2023. október 25-én. MTI/Soós Lajos
A keményvonalas kommunisták politikai akarata volt az 1956-os Kossuth téri sortűz - erről beszélt Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen pénteken.
A Parlament előtti sortűz fordulópont volt a forradalom történetében, ezután erősödött meg az ellenállás - tette hozzá.
Azt csak az egykori szovjet levéltárak megnyílása után lehet biztosan tudni, hogy a legelső lövést ki adta le.
De a sortűz mögött a kommunista vezetés "keményvonalas" csoportjának politikai akarata állt.
Az október 25-ét követő napokban több mint 90 sortűz dördült el országszerte, így többek között Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Tiszakécskén, melyeknek összesen több száz áldozata volt - mondta a NEB elnöke.
A Kossuth téren a legfiatalabb áldozat egy 13 éves fiú volt, de az áldozatok pontos száma kideríthetetlen, mert a kórházakban eltüntették az erre vonatkozó iratokat, és előfordult, hogy még a halotti bizonyítványokba is valótlan adatok kerültek, mert még az áldozatok hozzátartozói is féltek a megtorlástól. Ez a kommunista rendszer lényege - mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kádár-rendszer sokáig azt próbálta elhitetni, hogy a Kossuth téri sortűz az "ellenforradalmárok" provokációja volt, de a kádári történelemhamisítás nem működött, így végül felejtésre ítélték a történteket. Bár 1988-ban, mikor az "elvtársak" már látták, hogy jöhet a hatalomváltás, még egyszer előjöttek az ellenforradalmi provokáció történetével - mondta a NEB elnöke.
Ma már lehet tudni, hogy mi történt. De közben 1956 legendás alakjai lassan eltávoznak, a történelem megkopni látszik. Rajtunk múlik, hogy méltóképpen kerüljenek helyükre a történelmi emlékezetben az 1956-os forradalom eseményei - mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kossuth téri emlékhelyen fejet hajtott az áldozatok emléke előtt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lengyel János, a Szabadságharcosokért Közalapítvány alelnöke és Földváryné Kiss Réka.
Az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűznek mintegy 100 halálos áldozata és 200 sebesültje volt.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Kövér László hangsúlyozta, Ukrajna felvétele az Európai Unióba (EU) az agrárium számára mindenképpen gazdasági katasztrófát jelentene, az Európai Bizottság pedig gazdasági értelemben "likvidálja" az uniós termelőket azzal, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeket ráönti Európára.
A nehézségek közepette az államtitkár örömnek nevezte, hogy a magyar kormány támogatásának, illetve a kárpátaljai magyarok munkájának köszönhetően egyetlen magyar intézményt sem kellett bezárni az utóbbi három évben, "így tehát a kárpátaljai magyar egyházak, az oktatási intézmények és a civil szervezetek működnek".