Az államtitkár a család szerepének és az élet tiszteletének fontosságát emelte ki, illetve hangsúlyozta az önmagát és a nemzetiségeket egyaránt megbecsülő nemzet gyakorlatát. Utóbbival kapcsolatban rámutatott: Magyarországon a nemzetiségek tisztelete és megbecsülése az érintett közösség oktatásában és kulturális életében éppúgy megjelenik, mint az egyes önkormányzatok és civil szervezetek támogatásában.
2024. október 27. 07:49
Soltész Miklós – archív/felvidek.ma/Pásztor Péter
A családot és az életet tisztelni kell - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Pozsonyban, ahol köszöntőt mondott a helyi filharmonikusok koncerttermében tartott ökumenikus koncerten, amelyet Magyarország soros uniós elnökségének keretében tartottak szombaton.
Az államtitkár a család szerepének és az élet tiszteletének fontosságát emelte ki, illetve hangsúlyozta az önmagát és a nemzetiségeket egyaránt megbecsülő nemzet gyakorlatát. Utóbbival kapcsolatban rámutatott: Magyarországon a nemzetiségek tisztelete és megbecsülése az érintett közösség oktatásában és kulturális életében éppúgy megjelenik, mint az egyes önkormányzatok és civil szervezetek támogatásában.
A rendezvényen az államtitkár Tomás Taraba helyi miniszterelnök-helyettessel közösen vett részt, akivel több aktuális témában rövid egyeztetést is tartottak. Erről Soltész Miklós az MTI-nek elmondta: az elmúlt egy év során nagy mértékben javultak a kapcsolatok, és a mostani találkozó is ezt szolgálta, annál is inkább mivel több kérdésre is azonos módon tekintenek. Kifejtette: ezen nézetbeli metszéspontok közül a legfontosabbak az élet és a család tisztelete, illetve a patriotizmus.
Rámutatott: hasonló a gondolkodás a család és a családok támogatásának témájában, illetve a közösségeket Európa-szerte bomlasztó genderideológia elutasítása tekintetében is. Kiemelte: azt is nagyon fontosnak tartják, hogy mindenhol Európában merjék vállalni a nemzet fontosságát, s mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartják az egyes országokban élő nemzetiségeket is. Megjegyezte: az elmúlt évtized nemzetiségi politikája ebbe az irányba mutat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
