Simicskó István azt mondta: évtizedes hagyomány, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére és megkérdezi a polgárokat, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről, milyen fejlődési irányt képzelnek el hazánknak.
2024. november 13. 11:41
A nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás egy budapesti társasházban 2024. október 28-án. A Magyarország meg tudja csinálni címet viselő konzultáción a kormány tizenegy kérdésben kéri ki az emberek véleményét. MTI/Kocsis Zoltán
A következő előttünk álló nagy feladat Magyarország gazdaságának gyors és eredményes megerősítése - közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője szerdán egy a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Simicskó István azt mondta: évtizedes hagyomány, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére és megkérdezi a polgárokat, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről, milyen fejlődési irányt képzelnek el hazánknak.
Hozzátette, hogy erről szól a most meghirdetett nemzeti konzultáció is, amely már a tizennegyedik a sorban, és "immáron egy demokratikus hagyomány és egyfajta hungarikum is", hiszen csak a magyar kormány kéri ki időről-időre a polgárok véleményét egy-egy döntés előtt.
"Nem könnyű időszakon vagyunk túl, az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus még mindig tart. Ezek gazdasági hatásai erősen megtépázták Európa versenyképességét. Nem támogatjuk Brüsszel gazdasági hidegháborúját. A következő előttünk álló nagy feladat tehát Magyarország gazdaságának gyors és eredményes megerősítése" - fogalmazott Simicskó István, hozzátéve, hogy a családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat szeretnék helyzetbe hozni az új gazdaságpolitikával.
Emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció során az állampolgárok 11 kérdésre felelve mondhatnak véleményt az országot érintő legfontosabb témakörökben.
"Tisztelettel arra kérem önöket, hogy minél többen válaszoljanak a kérdésekre" - mondta a frakcióvezető.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
