Semjén zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Denmokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (j) a Kriza János Néprajzi Társaság felújított székházában kialakított Kántor Lajos emlékszobában az épület avatásának napján, 2024. november 27-én. MTI/Kiss Gábor

Minden, a magyarság megmaradása érdekében tett erőfeszítés végső soron azért van, hogy a magyarság meg tudja őrizni kultúráját, és a kultúra őrzésére a nehézségek közepette is pénzt kell fordítani – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Kolozsváron.

A KDNP politikusa a Kriza János Néprajzi Társaság kibővített és felújított belvárosi székházának avatóünnepségén vett részt, a magyar kormány 750 millió forinttal támogatta a beruházást.

Semjén Zsolt beszédében bejelentette: az erdélyi magyar néprajzoktatás, -kutatás és -gyűjtés terén kiemelkedő munkát végző kolozsvári intézmény bekerült a nemzeti jelentőségű programok közé, így a jövőben biztosított a finanszírozása. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány támogatja Kriza János Vadrózsák című erdélyi néprajzi gyűjtése harmadik kötetének megjelenését.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett a Winston Churchill egykori brit kormányfőnek tulajdonított anekdotára, miszerint a kultúrát háború közepetette is támogatni kell, különben mi értelme lenne háborúzni. Rámutatott, hogy Magyarország kormánya mindenben támogatja például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy az erdélyi magyaroknak képesítése, megélhetése legyen, és „soha nem látott összegeket” fordít gazdaságfejlesztésre, hogy a magyarok meg tudjanak élni a szülőföldjükön.

Meglátása szerint a magyaroknak fontos megmaradni, mert csodálatos örökség hordozói, zseniális nyelvük, heroikus történelmük van – mondta.

„Azért akarunk megmaradni magyarnak, mert személyesen minden magyar embernek a gazdagodását, szellemi, lelki kiteljesedését szolgálja, hogyha azt az örökséget, amit magyarságnak nevezünk, nyelvi, kulturális történelmi szempontból meg tudja őrizni” – mondta Semjén Zsolt. De ez az emberiség gazdagodását is jelenti, mert ezt az értékgazdagságot a magyarokon kívül más nem tudja átadni – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy minden erőfeszítés a magyar kultúra megőrzéséért van, és ennek őrzésére pénzt kell fordítani.

Különösen igaz ez a népi kultúrára – mondta – enélkül magaskultúra sem lenne, mivel ez „az anyanyelve”, népzene nélkül Bartók Béla és sok más nagy művész sem létezhetett volna. „Hogy a népi kultúránkat meg tudjuk őrizni, tudományos igénnyel fel tudjuk dolgozni és művelni tudjuk, ezért kell a Kriza János-központ” – mondta Semjén Zsolt. Úgy vélte, a 750 millió forint a legjobb befektetés volt ahhoz, hogy a belvárosi ingatlan "magyar kézben maradjon", a magyar kultúrát szolgálja.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében közölte: a politikusoknak feladatuk a jó ügyet szolgálni, és Kántor Lajos irodalomtörténész örökségének megvásárlása - mellyel a társaság korábbi székhelye kibővült - annak számít. Kiemelte: a kolozsvári magyar egyetemi néprajzoktatás Kárpát-medencei szinten kiemelkedő, ami annak tulajdonítható, hogy 1990 után olyan jeles néprajzkutatók indították el és irányítják, mint Tánczos Vilmos, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos vagy Péntek János nyelvész.

A társaság kibővített és felújított székhelye méltó hely ennek a munkának a támogatásához, és azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság „kitartással, lépésről lépésre építkezve” el tudja érni céljait - mondta. Külön kiemelte, hogy a felújítás során Kántor Lajos dolgozószobáját is megőrizték, méltóképpen emléket állítva az erdélyi irodalomtörténésznek.

Közölte: az RMDSZ és a Communitas Alapítvány is támogatja a társaság munkáját, de a nagyszabású beruházáshoz a magyar kormány segítsége kellett, amelyet külön megköszönt.

Jakab Albert Zsolt, a társaság elnöke elmondta: a jövő tavasszal 35 éves fennállását ünneplő Kriza János Néprajzi Társaság a romániai magyar népi kultúra iránt elkötelezett kutatók érdekképviselete, az egyetemi szintű magyar néprajzoktatás háttérintézménye és kutatóintézet is egyben.

A beruházást ismertetve közölte: a 750 millió forint az adásvételt és a felújítást is fedezte. A kétszintes belvárosi épületet Reményik Sándor költő apja, Reményik Károly építette 1933-ban, a társaság 1994-ben vásárolta meg az emelet és a padlás egy részét, 2021-ben pedig a Kántor-örökösöktől a földszintet, a pincét és a teljes padlásteret.

Elmondta: a 900 négyzetméter hasznos terület lehetőséget ad a társaság tevékenységének bővítésére, a gyűjtemény szakszerű elhelyezésére és a kutatómunka elősegítésére. Az épületben konferenciaterem, olvasóterem és vendégszobák is helyet kaptak a vendégtanárok, -kutatók számára, míg az udvarban található pavilon szabadtéri rendezvények helyszíne lesz.