eger.egyhazmegye.hu

2024. december 5-én a Magyarságkutató Intézetben tartotta a Százak Tanácsa ez évi utolsó rendezvényét, amelyet jórészt a Keller Péter által szerkesztett és kiadott könyv bemutatójának szentelt.

A megjelenteket Foltán László ügyvivő elnök köszöntötte, külön üdvözölve Somogyi Alfréd nagytiszteletű urat, a Selye János Egyetem Református Teológia Karának dékánját, az egri vendégeket. Szijártó István irodalomtörténész, a Tanács elnöke szólt a honlaról és a kapcsolattartásról: a határon túli tagok könnyebb elérhetőségén kívül a 19-20. századi publicisztikai stílus legjobb hagyományával kívánnak példát mutatni az eldurvult közéletben.

Cs. Varga István elmondta, hogyan lett Keller Péter minőségbiztosítási mérnökből család-, majd Gárdonyi-kutató. Legutóbbi szerkesztői, kiadói vállalkozása „A velünk élő Gárdonyi” kötet, amelyben az egész Kárpát-medencét képviselő 26 kortárs válaszát olvashatjuk a „Mit hagyott nemzetére Gárdonyi?” kérdésre.
Keller Péter Prokopp Máriának, az MMA akadémikusának a vallomását idézte a kötetből: „a két világháború közötti lelki újjászületésünkben óriási szerepe volt Gárdonyinak! A helyzet nem változott. Példaképekre van szüksége (…) a 21. századnak is, … fel kell mutatnunk a szellemi értékeinket, akár alkalmas rá az idő, akár nem! A Szeretet illatos rózsája, … ma is ontja fényét és illatát Gárdonyi Géza minden írásából. Ő közel hozta a magyar szívekhez Jézus 2000 éves Örömhírét, hogy a legfőbb ÉRTÉK a Szeretet.”

Cs. Varga István kiemelte, hogy Gárdonyi közismert regényeit, az Isten rabjait és az Egri csillagokat is érdemes a Jézus-követés eszményének megértésével újraolvasni, és ezzel megismertetni a diákokat. „Aki engem követ, legyen az én szolgám…” mondja az Úrjézus. Az eredeti görög szövegben a szolga eleuthérosz (ἐλεύθερος), a rabszolga pedig a doulosz (δοῦλος). A legtöbb bibliafordítás szolgának fordítja a douloszt. A szolga egyszerű alkalmazott, aki addig dolgozik valakinek, ameddig neki abból előnye, fizetése származik. Ezzel szemben a rabszolga valakinek a tulajdona, aki az élete és az ideje felett is rendelkezik. A rabszolga nem várhat ellentételezést a munkájáért, az uráért él és dolgozik. Pál és az apostolok ilyen értelemben Jézus Krisztus ’rabszolgái’ voltak. Az Isten rabjaiban Árpád-házi Szent Margit megszentelődésének, Jézusnak felajánlott életpéldáját ismerhetjük meg.

Szemléletes analógiát említett: álmában Bornemissza Gergely Török Bálint udvarában volt, ahol Zrínyi Miklós ezeket a szavakat intézte hozzá: „nem a kar ereje a fő, hanem a szív ereje, a bátorság.” Analogikusan ezt ismétli Dobó az esküjében: „Az egri vár erős,… a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében… A haza nem eladó semmi pénzen.” A jézusi gondviselés, az irgalom biztosítja nemzetünk megmaradását — hagyta ránk Gárdonyi Géza.

Keller Péter elmondta, hogyan született meg a vallomáskötet. 2023-ban, Gárdonyi Géza születésének 160. és halálának 100. évfordulóján kérte fel a 26 kutatót, írót, tanárt (a jelenlévők közül Cs. Varga Istvánt, Gereben Ferencet, Nagy János Ádámot, Sallai Évát, Széplaki Györgyöt), hogy vessék papírra gondolataikat Gárdonyi érdemeiről, hatásáról. Szükségesnek tartotta az írói életműben az 1950-es évektől kezdődött, ideológiai érdekek miatt megjelent féligazságok, torzulások kiigazítását, amely sematizmus hatott a tanárképzésben is. Vallja, hogy dédapja életműve az evangéliumi esztétika vagy keresztény etika, azaz a jézusi megbékélő szeretet eszménye alapján válik befogadhatóvá a mai olvasó számára. Gárdonyit idézte: „Ha vannak értékek a munkáimban, nem az én értékeim, hanem nemzeteméi. Amit Isten nekem erőnek adott, hogy alkossak, nem nekem adta, hanem nemzetemnek...”

Hogyan él velünk Gárdonyi? Az ELTE és a Gárdonyi Géza Emléktársaság is konferenciákat szervez; a Magyar Nyelvőrben tanulmány jelent meg az Egri csillagok négy szövegváltozatáról; Devecserben emléktábla hirdeti, hol hangzott fel először a „Fel nagy örömre” karácsonyi népének; Agárdon emléktábla hívja fel a figyelmet: itt született és keresztelték meg Gárdonyit; Sallai Éva a Katolikus Rádióban műsoridőt szán a Gárdonyi-kutatás és -kultusz új eredményeire, eseményeire; Németh Mária professzornak, a könyv egyik vallomástevőjének fontos szerepe volt és van abban, hogy a Selye János Egyetemen Gárdonyi pedagógiáját is oktatják; a Göre-humorkonferenciát hat éven át Szőlősgyörökön tartották; Devecser-Kál-Szőlősgyörök és Gárdony létrehozta a Gárdonyi-települések hálózatát; a Nemzeti Színház monumentális Egri csillagok produkciót álmodott meg; az Egri Bikavér Lovagrend borászai megalkották az Egri csillag fehérbort. Gárdonyi Gézát poszthumusz Magyar örökség díjjal is kitüntették.

Gereben Ferenc tanár, szociológus Gárdonyi olvasottságáról beszélt. Az 1960-as évektől kezdve felmérésekkel követik nyomon a felnőtt lakosság olvasási szokásait. Akkor az olvasóközönség egyharmada magyar klasszikusokat, Jókait, Gárdonyit, Mikszáthot, Móriczot olvasott, 2019-ben viszont a legolvasottabb tíz szerző között nem szerepel egyikőjük sem. Ez egyértelmű távolodást jelent a hagyományos értékektől. 2000-től a határon túli magyar olvasókat is felmérték: az ő körükben még élnek a magyar klasszikus szerzők, bár ott is kezd megfakulni a hagyományok iránti érdeklődés. Ha nincs olvasottság a szerző mögött, csökken a kedveltség, ez Gárdonyira is igaz. Szintén a 2000-es évek felmérésével adatolható, hogy nyolc ország magyarságának az Egri csillagok a legkedvesebb regénye, gondoljunk vissza a 2005-ös Nagy Könyv mozgalomban elért első helyezésre. De ez már a múlt. Míg 2000-ben Bornemissza Gergelyt nevezték meg legkedvesebb regényhősnek, addig 2019-ben Harry Pottert és Pókembert. A globalizációnak köszönhetően a klasszikus magyar irodalom kimegy a divatból, sőt magyar írók könyveit is egyre kevesebben olvassák.

Sallai Éva tanár, szerkesztő-riporter hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Keller Péter a kötetet a gadameri befogadáselmélet jegyében szerkesztette. A szerzők nem ismerték társaikat, utólag rajzolódik ki, hogy egy részüket összekapcsolják a szőlősgyöröki Göre-konferenciák. Gárdonyi művei és Keller Péter kötetei is az olvasás szeretetére tanítanak.

Nagy János Ádám mérnök hozzászólásában elmondta, hogy készül a Gárdonyi-szótár, és ezen munkálatok közben feltárulnak pl. az írói szókincs szakrális jelentésárnyalatai.

ifj. Gyimesi János kosárlabdaedző Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levelének felolvasásával köszöntötte a 90 éves Sutarski Konrad mérnököt, költőt, írót a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok terén végzett kimagasló tevékenységéért. Sutarski Konrad azzal köszönte meg a szép szavakat, hogy újonnan megjelent műveiből kiemelte a hallgatóság számára szívmelengető történetet: egy magyar lány szerelme miként tette magyarrá is a fiatal lengyelt, s menyegzőjét Magyarországgal.

Zárásként Hartlein Károly fizikus tartott előadást Szkeptikus gondolatok – startupok górcső alatt címmel. Az előadás a szó klasszikus értelmében “szkeptikusan” (megfontoltan, körbenézve) mutatott be a ma oly divatos vállalkozások közül hármat, melyek működésével kapcsolatban jogos a kételkedés (a köznapi értelemben vett szkeptikus magatartás), miután ezekről mértékadónak számító lapok is hírt adtak.

Cs. Varga István összegzésében hangsúlyozta, hogy az irodalom létmódja, értelme és célja: a jelenre vonatkoztatás. Éppen ezért értékelhető nagyra Keller Péternek, aki 2024. november 7-e óta a Százak Tanácsának tagja, sokrétű és sikeres tevékenysége mind dédapja életművének irodalomtörténészeként, mind kultuszának a mecénásaként. Keller Péter közéleti tevékenységével felhívja a figyelmet Gárdonyi ezerarcúságára. Érdemben figyel az írói munkásságot meghatározó életelvekre, a művekben kiteljesedő írói minőségelvre. Gárdonyi Géza életét a szeretet irányította, tollát népének szolgálata vezette, és ezért él velünk, Jézus-követőkkel, ma is. Az olvasó ember boldog ember, mert soha nincs magában. A magyar klasszikusok olvasásától függ a magyar nyelv jövője, amely gondolatok a 2025-ös esztendőre mutatnak előre, amikor is a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának 200. évfordulóját ünnepeljük.

Tuba Márta

 

Evangéliumi esztétika

Tisztelt Százak Tanácsa! Kedves Hölgyeim és Uraim! Köszönöm Szijártó István elnök úrnak, Foltán László ügyvezető elnöknek, a soros elnökök közül Cs. Varga Istvánnak és Oláh Istvánnak, valamint Németh Máriának, Sallai Évának és Gereben Ferencnek, és a Velünk élő Gárdonyi című vallomáskönyv minden szerzőjének, külön is a vendégként jelenlévőknek, hogy ezt a kiadványt ebben a jeles körben is bemutathatjuk.

Ez a kötet pillanatfelvétel egy, az ötvenes évek elején elkezdődött folyamatban, amikor is elrendelték az ifjúsági könyvtárakban található klerikalizmusra, polgári gondolkodásra nevelő művek eltávolítását, megsemmisítését. Több Gárdonyi írást is ilyennek minősítettek.

Azért beszélek folyamatról, mert a hatvanas években megjelent és generációk tudatát meghatározó irodalomtörténet szerzője Sőtér István a rendelet megjelenése előtt az illetékes minisztérium főosztályvezetője, a több Gárdonyi írást is sajtó alá rendező Bóka László pedig a rendelet megjelenésekor e minisztérium államtitkára, aki a politikai pálya után a tanárok Gárdonyi-képet újra-író ELTE oktatója lesz, ahol Kispéter András, Z. Szalai Sándor és Sőtér is kollégái voltak.

Erre mondja Dédapám: „A világ szemében én csak kép vagyok. Egyiknek színes, másiknak csak árnyék; mindenképp csak annyira fontos, amennyire az ő élete érdekeit szolgálom…”

Az ötvenes években elindult folyamat nem akar tudomást venni arról, hogy létezik egy íratlan keresztény esztétika, amit leginkább evangéliumi esztétikának lehetne nevezni. Hulláma végigvonul az európai irodalomban, hat napjainkban is. Különbözik a klasszikustól, mert kánonja nem változik. Lényegében Jézus személyéhez kötött, példája Jézus, az a mód, ahogy egyedül ő tudott egyszerre hallatlan kritikával és szeretettel megvizsgálni egy elébe került „esetet”, emberi szívet, emberi nyomorúságot.

Ebbe a vonalba tartozik Dédapám. Erről vall A Velünk élő Gárdonyi című kötet 26 Kárpát-medencében élő szerzője. A kereszt jeléről, Jézus eszményről, bibliáról, magyarságot megtartó erőről, kultúra közvetítésről, szellemi örökségről, követendő példáról beszélnek. A Százak említett szerzőin kívül többek között Bíró László püspök és Lengyel Gyula plébános, Adamikné Jászó Anna, Balázs Géza nyelvészprofesszorok, Prokopp Mária és Jánosi Zoltán, az MMA akadémikusai, Kovács Árpád professzor és fia, a Gárdonyi-életműből habilitált Kovács Gábor, Madarász Imre italianista, író, Lőrincz György egri borász, Molnár F. Tamás orvosprofesszor, Nagy János Ádám villamosmérnök, Németh Ernő, igazgató, Széplaki György, főiskolai tanár és író, Zsirai László író, költő, szerkesztő is. A Felvidékről Gabri Rudolf, Rákóczi Szövetség felvidéki hálózatának elnöke, Felügyelő Bizottságának tagja. Erdélyből Pálfi József, a Partiumi Magyar Egyetem rektora. Őt idézem: „Tudom, hogy az Egri csillagok nélkül ma nem az a zarándokúton levő ember lennék, aki vagyok. Alapeszméi ma is meghatároznak, belém épültek… Azok a ’csillagok’, az egy, örök, igaz és egyetemes Isten közelébe és közvetlenségébe hozva tanítanak az élet és az ember méltóságának tiszteletére, a morális értékrend megőrző tiszteletére és megbecsülésére, a becsületes kiállásra és kitartásra, a jóban hitt küzdelem győzelmére.

Engedjék meg, hogy személyes szálon folytassam a gondolatokat. Jó hozzám az Úr, mert 22 éve tapasztalhatom, hogy a Dédapám által képviselt evangéliumi esztétikára a mai kor embere is nyitott, és hálás érte.

Devecserben Fel nagy örömre emléktábla született. Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokba bekerült Dédapám szobra is. Szőlősgyörökön újra látni Pajzs Anna sírfeliratát, elkészült a Ziegler-Gárdonyi család domborműve, Göre Gábor szobra, Gárdonyban emléktáblát kapott Ziegler Sándor.

Bedő György kiadta a Nagyapám által írt Az élő Gárdonyi című máig is leghitelesebb és igaz információkban leggazdagabb dokumentum-életrajzot. A Szent István Társulatnál megjelentek szakrális írásai: az Evangéliumi álmok, a Tengeren járók csillaga, az Útra-készülés című verskötetet, és idesorolom Az öreg tekintetest is. Cs. Varga István az Egerben szervezett Gárdonyi-konferencia emlékkötetének is szakralis címet választott: „Agyagedénybe zárt Isten-sugár”. Saját könyvem előszavában Jókai Anna azt írja Dédapámról: „Az írás Istenbe belehangzik. A kereszténység infúziója kívánatos (az irodalomban). Gárdonyi életén, írásain átragyog az élő örök Isten.” Cs. Varga István az utószónak itt is szakrális címet adott: A Jézus-eszmény átragyogása.

Sallai Éva a Magyar Katolikus Rádióban rendszeresen lehetőséget ad az istenes Gárdonyi-kép kifejtésére. A felekezeti felsőoktatás a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Sallai Éva jóvoltából, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Németh Máriának köszönhetően teret adott Gárdonyi pedagógiai gondolatainak kifejtésére. A Károli Gáspár Református Egyetem külön konferenciát szervezett Gárdonyi pedagógiájáról. Ükanyám falujában, Szőlősgyörökön hat egymást követő Göre Gábor nevét viselő Humorkonferencián közel 80 előadásban vált árnyaltabbá, teljesebbé a Gárdonyi kép a tudós Kárpát-medencei előadóknak köszönhetően. Az összefoglaló kötet címe Göre Gábort idézi: „A nemzeti Szalóny és Más”. Az ELTÉ-n megszervezett konferencián Kovács Árpád és Cs. Varga István jóvoltából Gárdonyi műveit és művészet-filozófiáját ismét a világirodalom legkimagaslóbb alkotóival és alkotásaival vetették össze.

Különösen is izgalmasak a Dosztojevszkij párhuzamok.

Nemzet az Egri Csillagokat tüntette ki a „Nagy Könyv” címmel, a Nemzeti Színház monumentális Egri Csillagok előadása több ezer embert gyönyörködtet minden évben.

Gárdonyi Géza-emléknapról országgyűlési határozat született. Bolygó kapta meg nevét. A rimaszombati B. Kovács István felterjesztésre Dédapám megkapta, Magyar Örökség Díjat. Az egykori alma matertől díszdoktori címet, Devecser városától díszpolgári címet kapott. Szőlősgyörökön, Devecserben, Kálban és Gárdonyban is a bevezető úton tábla hívja fel az utasok figyelmét, hogy „Gárdonyi település”-re érkeztek. Devecserben megalakult a Gárdonyi Géza Emléktársaság és idén már a hetedik Fel nagy Örömre Kórustalálkozót szervezte.

Az egri borászok a centenáriumot két Gárdonyi superior borral köszöntötték: az Egri Csillagokkal és az Egri Bikavérrel.

Amit nem sikerült megoldani a hivatásos irodalomtörténészeknek 100 év alatt, azt Nagy János Ádám villamosmérnök ajándékba adta: születhet Gárdonyi kritikai kiadás. A Magyar Nyelvőrben megjelenhetett közös tanulmányunk az Egri csillagok szövegfejlődéséről, amit bekerült a Bródy Sándor Megyei Könyvtár 4 szövegváltozatot megjelenítő kiadványába is.

Hála és köszönet az Úrnak és minden szolgájának!

Prokopp Mária szavaival köszönöm meg figyelmüket: „A Szeretet illatos rózsája, … ma is ontja fényét és illatát Gárdonyi Géza minden írásából. Ő közel hozta a magyar szívekhez Jézus 2000 éves Örömhírét, hogy a legfőbb ÉRTÉK a Szeretet.”

Keller Péter