pixabay

A magyar kormányfő lejáratása Kijev információs hadviselésének új manővere. „A mostani művelet célja, a sajtó segítségével, magyar és külföldi újságírók felhasználásával olyan, akár valótlan tartalmú cikkek és anyagok megjelenítése, amelyek alkalmasak a nemzetközi közvélemény negatív befolyásolására” – írta a frakcióvezető. Kocsis Máté megjegyezte: „ennek terjesztésére az ukránok jelentős összeget különítettek el”, „a munka és az információk gyűjtése, a hamis hírek kitalálása ukrán részről már elkezdődött, abba a magyar sajtó egyes szereplői is bevonásra kerültek”. A leleplezésről Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Szerkesztő úr, az ukrán állam a Brüsszeltől kapott pénzt a magyar kormányfő lejáratására fordítja. Miért tudjuk, hogy az európai adófizetők pénzéből az unió egyik politikusáról való hazudozás nem zavarja az Európai Unió vezetőit? Sőt!

– Az EU pénzéből sajnos sok mindenre futja. Kocsis Máté tudja, miről beszél, mert olyan titkosszolgálati információk birtokában van, amelyek a hétköznapi halandóknak nem áll rendelkezésére. Most értesültünk arról, hogy ukrán titkosszolgálati támadás indult Orbán Viktor ellen, nemrég pedig Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója jelezte, hogy minden napra, minden hétre jut egy fake news a liberális médiában. Számos jel mutat arra, hogy az EU balliberális vezetőinek és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Orbán Viktor elleni eszköztára rendkívül gazdag, s ebbe a kitalált álhírek, rémhírek, hamis információk és hazug rágalmak bőven beleférnek.
Ilyenek egyébként eddig is terjedtek a suttogó propaganda szintjén, de ezekről tudni lehetett, hogy a fake news kategóriájába tartoznak. Onnan lehetett tudni, hogy ezekről nem számolt be a baloldali sajtó. Így amikor egyesek például arról duruzsoltak, hogy valamelyik kormánypárti politikus veri a feleségét, akkor ezt azzal lehetett cáfolni, hogy ha a híresztelés igaz lenne, már megszellőztette volna az ellenzéki sajtó. Nos, lehet, hogy ezután megszellőzteti.
Ha az efféle anyagok megjelenésére az ukránok pénzeket különítettek el, akkor arra lehet számítani, hogy a magyarellenes lejárató kampányt magasabb sebességi fokozatra kapcsolják. A sajtó az álhírek közlésével általában azért óvatos, mert tart a sajtóperektől. Most viszont félő, hogy ellenőrizhetetlen vagy kinyomozhatatlan ukrán forrásokból zúdulnak majd a hírközlőkre az álhírek, amelyeket azután világgá kürtölhet a fősodratú média. Az új helyzetben a sajtóperek elveszítik visszatartó erejüket, a sajtóban kialakulhat egy olyan adok-kapok, amely tovább rontja az újságírás hitelességét, fokozza az újságíró társadalom rossz közérzetét, ám ennél sokkal nagyobb gondokkal is szembe kell nézni.
A jelenlegi ukrán rendszer többször bizonyította, hogy európai szemszögből teljesen szalonképtelen. Politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt durva és otromba eszközökhöz nyúl. A nem kívánatos közszereplők fizikai kiiktatását célzó támadásokhoz, az Európába orosz gázt szállító vezetékek elleni merényletekhez képest a hamis hírek gyártása szolid tevékenységnek tűnhet, csakhogy ez jelenti a nagyobb veszélyt, mert az európai társadalmak közvéleményét az eddigieknél erőteljesebben hangolhatja Orbán Viktor miniszterelnök és Magyarország ellen.

– A magyarellenes propaganda gyártásába „a magyar sajtó egyes szereplői is bevonásra kerültek” – figyelmeztet Kocsis Máté. Miért tudjuk, hogy ezeknek az újságíróknak, ha lebuknak is, bántódásuk nem esik, sőt baloldali sajtódíjakat fognak kapni?

– A mai magyar kormányt a nyugati sajtó befolyásosabb része diktatúra kiépítésével vádolja. Gyakran halljuk, hogy itt nincs igazi demokrácia, nincs vélemény- és sajtószabadság, sérülnek az alapvető emberi jogok, és a kormány azért nyert negyedik alkalommal, kétharmados többséggel, mert a választók zöme félre van vezetve, illetve szellemileg elmaradott. Az efféle vélemények nem veszik figyelembe, hogy a hazai sajtón belül, miként a korábbi évtizedekben, úgy jelenleg is a baloldalnak vannak erősebb pozíciói, még akkor is, ha közben a közszolgálati médiumokat a kormánypropaganda eszközeinek tartják.
A baloldal kereskedelmi orgánumai, internetes fórumai a felmérések szerint a társadalom szélesebb rétegeit érik el, mint a nemzeti-keresztény irányultságú média és sajtó. A szakmai díjak odaítélése is jól tükrözi, mennyivel erősebbek a patrióta irányhoz képest. Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat”.

Bánó Attila - archív

– Az újságolvasók, tévénézők milyen apró – vagy nem apró – jelekről ismerhetik fel, hogy az adott cikk vagy műsor Kijev sajtózsoldosai által készült?

– Ma az emberekhez rengeteg hír és információ jut el. Ezek nyomán bemérhetjük az ukrajnai helyzet állását. Ha olyan hírekkel találkozunk, amelyek például az ukrán harci sikerekről, Zelenszkij elnök népszerűségének növekedéséről, az Európát fenyegető orosz agressziós törekvésekről és effélékről szólnak, akkor joggal gyanakodhatunk. Ami pedig a hamis hírek gyártására elkülönített pénzeket illeti, az jól mutatja, mekkora súlya van Ukrajnában a politikai függőségnek. Olyan országról beszélünk, ahol a mértéktelen nyugati támogatás nélkül már régen bekövetkezett volna az államcsőd, ám ennek ellenére − az orosz energiaforrások lezárásával − könnyedén lemond évi egymilliárd dollár tranzitdíjról, és pénzeket különít el az álhírek boszorkánykonyhájára. Szerencsére elég jól ismerjük a hazai körülményeket, a magyar kormány tényleges eredményeit. Bízhatunk abban, hogy a magyarok többségének tapasztalatán és bölcsességén megtörik az összes kül- és belföldi ármánykodás.

Molnár Pál