Az egyiptomi-magyar kapcsolatok XX. századi történetéről jelent meg tanulmánykötet. A művet az arab-magyar szerkesztőpáros mutatta be Budapesten.
2025. május 12. 21:31
A két szerkesztő: Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar és Prantner Zoltán a könyvbemutatón – Molnár Pál felvétele
Magyar életutak a fáraók földjén címmel jelent meg tanulmánykötet, a mű az arab világban megforduló jelentős magyar személyiségek életútját és a térséghez való kötődését mutatja. A kötetet Budapesten az ELTE BTK Kari Tanácsterében ismertették az érdeklődőkkel.
A tanulmányokat az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti programjának doktorandusz hallgatói írták Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar, a tanszék vendégoktatójának vezetésével.
A kötetet szerkesztette a kairói Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar és Prantner Zoltán egytemi docnes. A két szerkesztő közös fejezetet írt Puskás Ferenc egyiptomi tevékénységéről és máig eleven emlékéről.
„Budapesten ülve, ötven évnyi magyarországi tapasztalattal a hátam mögött, különös megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom ezt a rendkívüli kötetet. Az Óbudai Egyetem oktatójaként, valamint a budapesti egyiptomi és arab közösség korábbi elnökeként mindig is szívügyemnek tekintettem a két ország közötti kulturális hidak építését. A magyar-egyiptomi kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza, mégis meglepő, hogy milyen sok tévhit és felületes ismeret él a magyar köztudatban a Nílus partján fekvő ősi civilizációról. Sokszor csupán a turistalátványosságokra korlátozódik a tudásunk, miközben a két ország közötti emberi kapcsolatok gazdag szövedéke rejtve marad. Ez a kötet éppen ezt a hiányosságot kívánja orvosolni. Lapjain olyan kiemelkedő magyarok történetei elevenednek meg, akik jelentős nyomot hagytak. Egyiptom kulturális, tudományos vagy sportéletében, mégis méltatlanul kevés figyelmet kaptak hazájukban. Nem törekedtünk teljességre – inkább a kivételesség, a különlegesség vezérelt bennünket a bemutatott személyek kiválasztásában. Az olvasó megismerheti Herz Miksa építész lenyűgöző munkásságát, aki az egyiptomi műemlékek megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Találkozhat a legendás sivatagkutatóval, Almásy Lászlóval, vagy betekinthet két futballlegenda, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc egyiptomi tevékenységébe. Külön figyelmet érdemel az utolsó egyiptomi khedive magyar feleségének képekkel gazdagon illusztrált élettörténete. A kultúra területén tevékenykedő magyarok közül kiemelkedik Germanus Gyula orientalista különleges pályája, aki nemcsak tudósként, hanem a kairói rádió szerkesztőjeként is maradandót alkotott. Széfeddin Sefket munkássága pedig az egyiptomi filmművészet fejlődésében hagyott kitörölhetetlen nyomot. A közelmúlt kapcsolatait Zimonyi István tudományos tevékenysége fémjelzi. E történetek nemcsak a múlt érdekességeit tárják elénk, hanem inspirációt is nyújtanak a jövő kapcsolatainak építéséhez" – írja a könyv előszavában Dr. Hassan Elsayed, a budapesti egyiptomi és arab közösség korábbi elnöke és az Óbudai Egyetem professzor emeritusa.
Különlegesség, hogy a kötet arab szerkesztője, Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar Balassi-kardos műfordító, az irodalmi díjat, melyet 29 Balassi-vers lefordításáért kapott, 2024-ben vette át Budapesten.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
