Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
2025. július 14. 21:18
repurpose.global
Naponta halljuk a szlogent, hogy erdőket kell telepíteni, mert ezek vonják ki a levegőből a széndioxidot, és mentik meg az emberiséget a közeledő klímakatasztrófától. Az erdők között is kiemelt fontosságúnak tekintik a trópusi esőerdőket, mivel ezek képezik a Föld „tüdejét”. Maga a hasonlat persze ostobaság, hiszen az „igazi” tüdő oxigént fogyaszt és széndioxidot bocsát ki, és nem fordítva.
A valóság pedig az, hogy az érintetlen trópusi esőerdők dekarbonizációs képessége nagyon csekély, mert a kiöregedő fák kidőlnek, talajszinten elkorhadnak, ezzel a bennük felhalmozódott szén nagy része széndioxid és metán formájában visszajut a levegőbe.
Lássuk mit ír erről a wikipedia: „Az esőerdőket gyakran, de teljesen tévesen a „Föld zöld tüdejének” is nevezik. Ennek a hangzatos állításnak semmiféle alapja nincs, ugyanis az esőerdők alapvetően oxigénsemlegesek. Ez úgy értendő, hogy amikor a légkör széndioxid-tartalma állandó, az esőerdők (a klimax növénytársulások nagy többségéhez hasonlóan) nem vonnak ki szenet a légkörből, viszont amikor a levegő széndioxid-tartalma nő (mint a 20-21. században), akkor a klimax növénytársulásokban megnő a biomassza fajlagos tömege (a növények sűrűbben és nagyobbra, vastagabbra nőnek), ami a többlet széndioxid egy részét megköti.” https://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%B3pusi_es%C5%91erd%C5%91
Más szóval megfogalmazva: Amikor az erdő a levegőből nettó széndioxidot von ki, olyankor az erdő teljes biomassza tömege növekszik, amikor pedig több széndioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel, olyankor a teljes biomassza tömege csökken. És ez a megállapítás érvényes minden olyan erdőre, sőt minden olyan növényi populációra, amelynél nem történik emberi beavatkozás. A több széndioxid ezért a növényvilág biomassza tömegének a növekedését is jelenti, és ez megmutatkozik a mezőgazdasági terméshozamok javulásában is.
No de mi a helyzet az ipari célú erdőkkel, ahol a fákat rendszeresen kivágják és újra telepítik?
Ezek dekarbonizációs képessége ugyanis jelentős, mert a fából bútort, építőanyagot, papírt, cellulózt, és egyéb termékeket készítenek, így a bennük felhalmozódott szén tartósan lekötődik. Ha tényleg erdők segítségével akarnánk csökkenteni a levegő széndioxid tartalmát, az erdőket rendszeresen ki kellene vágni, és újra telepíteni, a kivágott fákból pedig ipari termékeket kellene gyártani, nem pedig a fát műanyagokkal „kiváltani”.
Lássuk ezek után, mi a helyzet a műanyagokkal, amelyek felhasználásával ki lehet váltani a faanyagokat, és meg lehet menteni az erdőket.
Németországban a 2020-ban alapított CleanHub vállalkozás célja az, hogy csökkentse a bolygó műanyag-szennyezettségét, a műanyaghulladék természetes környezetből történő kinyerése és újrahasznosítása útján. Ennek érekében rendszeresen közleményeket adnak ki a műanyag-szennyeződésekről. https://blog.cleanhub.com/
Egy 2024-ben kiadott közleményük szerint a műanyagok gyártása, használata, és a hulladékuk ártalmatlanítása több CO2 kibocsátást okoz, mint a légi közlekedés és a hajózás. https://blog.cleanhub.com/how-plastic-pollution-impacts-climate-change
Lássunk néhány adatot a jelentésből: A műanyagok évente 1,8 milliárd tonnával járulnak hozzá a világ üvegházhatású gázkibocsátásához. Ezek 93%-a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával készül, például a kitermelt összes kőolaj 14%-át erre fordítják, miközben az évente kidobott 353 millió tonna műanyagnak mindössze 9%-át hasznosítják újra. A műanyagokhoz kapcsolódó összes kibocsátás 60%-a a gyártásból, 29%-a a forgalmazásból, 11%-a pedig az ártalmatlanításból származik. A műanyagok gyártása, forgalmazása és ártalmatlanítása során keletkező mikroműanyagok az élelmiszerektől kezdve az antarktiszi tengeri jégen át gyakorlatilag mindenben megtalálhatóak.
És mérgezik az élővilágot és a környezetet.
Nem véletlen, hogy a műanyaghulladék évente több millió tengeri madarat és tengeri emlőst öl meg. Ráadásul a leggyakrabban használt műanyagokból etilén és metán gáz is felszabadul, és ezek üvegház hatása 84-szer erősebb, mint a CO2. A műanyagokból származó mikroműanyagok az esőfelhőkbe is felkerülnek, és több ezer kilométerre elszóródnak kiindulási helyüktől, ezért az emberek és az állatok ezeket rendszeresen belélegzik. További részletek itt: https://greenfo.hu/hir/a-muanyag-tobb-uveghazhatasugaz-kibocsatasert-felel-mint-a-legikozlekedes-es-a-hajozas/ https://blog.cleanhub.com/how-plastic-pollution-impacts-climate-change
Mindezek alapján az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
A napokban derült ki, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt megszüntetné az egykulcsos adórendszert, és egy progresszív, többkulcsos adórendszert vezetne be. Mit jelente ez? A tiszaado.hu-n megtudhatja, hogy mennyivel fizetne több adót ha a Tisza kormányra kerülne.
A német iskolák helyzete továbbra is aggasztó, és a 2024-es évhez képest a helyzet még enyhén romlott – derül ki a német gazdasági intézet (IW) oktatáskutatási vezetője, Axel Plünnecke nyilatkozatából.
A fesztivál programjait ismertető budapesti sajtótájékoztatón az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a szent művészet láthatóvá teszi a láthatatlant, és ez a művészet az, ami összeköti az embereket közösségekké.