Erdők és műanyagok
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
2025. július 14. 21:18

repurpose.global

Naponta halljuk a szlogent, hogy erdőket kell telepíteni, mert ezek vonják ki a levegőből a széndioxidot, és mentik meg az emberiséget a közeledő klímakatasztrófától. Az erdők között is kiemelt fontosságúnak tekintik a trópusi esőerdőket, mivel ezek képezik a Föld „tüdejét”. Maga a hasonlat persze ostobaság, hiszen az „igazi” tüdő oxigént fogyaszt és széndioxidot bocsát ki, és nem fordítva.

A valóság pedig az, hogy az érintetlen trópusi esőerdők dekarbonizációs képessége nagyon csekély, mert a kiöregedő fák kidőlnek, talajszinten elkorhadnak, ezzel a bennük felhalmozódott szén nagy része széndioxid és metán formájában visszajut a levegőbe.

Lássuk mit ír erről a wikipedia: „Az esőerdőket gyakran, de teljesen tévesen a „Föld zöld tüdejének” is nevezik. Ennek a hangzatos állításnak semmiféle alapja nincs, ugyanis az esőerdők alapvetően oxigénsemlegesek. Ez úgy értendő, hogy amikor a légkör széndioxid-tartalma állandó, az esőerdők (a klimax növénytársulások nagy többségéhez hasonlóan) nem vonnak ki szenet a légkörből, viszont amikor a levegő széndioxid-tartalma nő (mint a 20-21. században), akkor a klimax növénytársulásokban megnő a biomassza fajlagos tömege (a növények sűrűbben és nagyobbra, vastagabbra nőnek), ami a többlet széndioxid egy részét megköti.” https://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%B3pusi_es%C5%91erd%C5%91

Más szóval megfogalmazva: Amikor az erdő a levegőből nettó széndioxidot von ki, olyankor az erdő teljes biomassza tömege növekszik, amikor pedig több széndioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel, olyankor a teljes biomassza tömege csökken. És ez a megállapítás érvényes minden olyan erdőre, sőt minden olyan növényi populációra, amelynél nem történik emberi beavatkozás. A több széndioxid ezért a növényvilág biomassza tömegének a növekedését is jelenti, és ez megmutatkozik a mezőgazdasági terméshozamok javulásában is.

No de mi a helyzet az ipari célú erdőkkel, ahol a fákat rendszeresen kivágják és újra telepítik?

Ezek dekarbonizációs képessége ugyanis jelentős, mert a fából bútort, építőanyagot, papírt, cellulózt, és egyéb termékeket készítenek, így a bennük felhalmozódott szén tartósan lekötődik. Ha tényleg erdők segítségével akarnánk csökkenteni a levegő széndioxid tartalmát, az erdőket rendszeresen ki kellene vágni, és újra telepíteni, a kivágott fákból pedig ipari termékeket kellene gyártani, nem pedig a fát műanyagokkal „kiváltani”.

Lássuk ezek után, mi a helyzet a műanyagokkal, amelyek felhasználásával ki lehet váltani a faanyagokat, és meg lehet menteni az erdőket.

Németországban a 2020-ban alapított CleanHub vállalkozás célja az, hogy csökkentse a bolygó műanyag-szennyezettségét, a műanyaghulladék természetes környezetből történő kinyerése és újrahasznosítása útján. Ennek érekében rendszeresen közleményeket adnak ki a műanyag-szennyeződésekről. https://blog.cleanhub.com/

Egy 2024-ben kiadott közleményük szerint a műanyagok gyártása, használata, és a hulladékuk ártalmatlanítása több CO2 kibocsátást okoz, mint a légi közlekedés és a hajózás. https://blog.cleanhub.com/how-plastic-pollution-impacts-climate-change

Lássunk néhány adatot a jelentésből: A műanyagok évente 1,8 milliárd tonnával járulnak hozzá a világ üvegházhatású gázkibocsátásához. Ezek 93%-a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával készül, például a kitermelt összes kőolaj 14%-át erre fordítják, miközben az évente kidobott 353 millió tonna műanyagnak mindössze 9%-át hasznosítják újra. A műanyagokhoz kapcsolódó összes kibocsátás 60%-a a gyártásból, 29%-a a forgalmazásból, 11%-a pedig az ártalmatlanításból származik. A műanyagok gyártása, forgalmazása és ártalmatlanítása során keletkező mikroműanyagok az élelmiszerektől kezdve az antarktiszi tengeri jégen át gyakorlatilag mindenben megtalálhatóak.

És mérgezik az élővilágot és a környezetet.

Nem véletlen, hogy a műanyaghulladék évente több millió tengeri madarat és tengeri emlőst öl meg. Ráadásul a leggyakrabban használt műanyagokból etilén és metán gáz is felszabadul, és ezek üvegház hatása 84-szer erősebb, mint a CO2. A műanyagokból származó mikroműanyagok az esőfelhőkbe is felkerülnek, és több ezer kilométerre elszóródnak kiindulási helyüktől, ezért az emberek és az állatok ezeket rendszeresen belélegzik. További részletek itt: https://greenfo.hu/hir/a-muanyag-tobb-uveghazhatasugaz-kibocsatasert-felel-mint-a-legikozlekedes-es-a-hajozas/ https://blog.cleanhub.com/how-plastic-pollution-impacts-climate-change

https://humusz.hu/hirek/muanyag-tobb-uveghazhatasugaz-kibocsatasert-felel-mint-legi-kozlekedeses-hajozas/31354

https://www.recycling-magazine.com/2024/01/23/plastic-contributes-more-emissions-than-aviationand-shipping-industries/

Mindezek alapján az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.

2025. július

Dr. tech. Héjjas István 

gondola
  • Erdők és műanyagok
    Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
  • Máté Lászlónak – odaátra
    Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8)
MTI Hírfelhasználó