Hárommilliárd forint közpénz a Tisza Pártnak és az alapítványának?

Jelentős összegeket irányoz elő a pártok és a hozzájuk kapcsolódó alapítványok támogatására a Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezete. A benyújtott dokumentum szerint a Tisztelet és Szabadság Párt 1,211 milliárd forint állami támogatásban részesülhet, miközben a párthoz kötődő Talpra Magyarok Alapítvány számára további 1,774 milliárd forintot különítenének el.
A két tétel együttesen 2,985 milliárd forintot jelent.
A költségvetési tervezetben szereplő számok különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy a Tisza Párt korábban a pártok állami támogatásának megszüntetését hirdette. Magyar Péter a kampányban arról beszélt, hogy a politikai szervezeteknek közadakozásból is képesnek kell lenniük fenntartani magukat, ezért nincs szükségük az állami finanszírozásra. A kormányváltást követően azonban a párt és alapítványa is jelentős költségvetési forrásokhoz juthat. A tervezet számai alapján a Tisza Párt és alapítványa együttes támogatása a 28 fős párttagsággal számolva fejenként évente mintegy 106,6 millió forintnak, havi bontásban pedig közel 8,9 millió forintnak felel meg.
A Fidesz 887,5 millió, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig 159,3 millió forint támogatást kaphat. A pártalapítványok között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány számára 1,228 milliárd, a Barankovics István Alapítvány részére pedig hatmillió forintot irányoz elő a tervezet. A Fidesz–KDNP és a hozzájuk kapcsolódó alapítványok támogatása így összesen 2,281 milliárd forint lehet.
Újabb kérdések a Talpra Magyarok Alaptvány körül
A tiszás pártalapítvány finanszírozása azért is érdemel külön figyelmet, mert a Magyar Nemzet már korábban is foglalkozott a szervezet gazdálkodásával. A lapu október 27-én arról számolt be, hogy a Talpra Magyarok Alapítvány csaknem 900 millió forintos állami támogatásának felhasználásával kapcsolatban közérdekű adatigénylést nyújtott be. A megkeresésben többek között arra kértek választ, hogy készült-e pénzügyi vagy szakmai beszámoló a támogatás felhasználásáról, történt-e belső vagy külső ellenőrzés, illetve kik részesültek kifizetésekben az alapítványtól. Azt is szerették volna megtudni, hogy az alapítvány milyen jogcímen használja a székhelyeként megjelölt, Budapest XII. kerületében található társasházi lakást, és fizet-e érte bérleti vagy használati díjat. A Magyar Nemzet akkori beszámolója szerint a megkeresésre tizenhat nappal annak elküldése után sem érkezett érdemi válasz, és a válaszadási határidő meghosszabbításáról sem kaptunk értesítést. Lapunk ezért bírósághoz fordult annak érdekében, hogy megismerhetővé váljanak a közpénz felhasználásának részletei.







