A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést - köztük az amerikai kormányzatét is -, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.
2025. június 26. 21:47
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j4) az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. június 26-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Huszonhat európai uniós tagország állam-, illetve kormányfője szerint az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát - derül ki a vezetők csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról közzétett zárónyilatkozatból.
A zárónyilatkozat e témáról nyilvánosságra hozott része szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy "saját sorsát szabadon válassza meg" az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Az Európai Unió továbbra is szilárdan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Elismerését fejezi ki Ukrajna gyors reformlépéseiért a rendkívül nehéz körülmények között, és üdvözli az elért jelentős haladást - olvasható a dokumentumban.
A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést - köztük az amerikai kormányzatét is -, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.
Az európai vezetők határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel. Felszólították Moszkvát a békét szorgalmazó valódi politikai akarat felmutatására is, és jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni.
Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segítségnyújtás, a hadifogolycsere és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének fontosságát. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére.
Az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, és kiemelt figyelmet fordít az újjáépítésre is, míg júliusi római Ukrajna újjáépítését célzó konferencián újabb nemzetközi segélyezés várható.
A 26 tagállami vezető elítélte unión kívüli országok - köztük Irán és Észak-Korea - Oroszországnak nyújtott katonai támogatását, és hangsúlyozta a háborús bűnök elszámoltatásának fontosságát.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
