"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
2024. november 22. 15:25
A városalapító Szent László szobra a nagyváradi várban – kronikaonline
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon, és Nagyvárad kiemelt jelentőségű pontja a magyar megmaradásért folytatott állandósult küzdelemnek – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken a partiumi városban.
A külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormány támogatásával megvalósult Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Komplexum ünnepélyes átadásán vett részt. Ünnepi beszédében Nagyvárad múltban betöltött végvár szerepét idézte fel, majd rámutatott: a román-magyar határ mellett fekvő város napjainkban „ismét végvár, nem katonai, hanem szellemi védekezésre alkalmas és kötelezett település”.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
„Mint amilyen ez az iskola is, és minden más intézmény, ahol magyarul hangzanak el a tanítás, a nevelés, a bátorítás és a példaadás szavai”
– magyarázta az államtitkár, aláhúzva: minden szó újabb tégla a szellemi védművekben, újabb ígéret, hogy nem reménytelen a vállalkozás.
Az államtitkár „lélekbe markolónak” nevezte, hogy „a magyar közművelődés új bástyái” az egykor hatalmas, virágzó és a magyar kultúrát múlhatatlanul gazdagító nagyváradi zsidó közösség által hátrahagyott építőkövekből épülnek. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy gondoljanak rájuk kegyelettel és hálával.
„Legyen egyben az ő sorsuk mementó számunkra, hogy a földi életben a ránk bízottakat és magunkat csak erővel tudjuk megvédeni. A mai szerencsésebb korban, amikor nem a fizikai pusztulás, hanem az identitásvesztés fenyegető árnya alatt élünk, ez elsősorban szellemi erőt jelent, amit legbőségesebben az összefogásból merítünk” – húzta alá „minden lehetséges módon való összefogásra” biztatva a jelenlévőket.
Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök beszédében rámutatott: a jelenlévők megérkeztek „az út végére”, elérték az Isten által kitűzött célt azáltal, hogy felavatják az épületegyüttest, melynek egyes részeiben már eddig is tevékenység zajlott. Elmondta, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület önerőből nem tudta volna megvásárolni, felújítani a belvárosi épületegyüttest.
„Isten azonban rendelt számunkra egy nagyobb és erős testvért, egy olyan testvért, aki szeret bennünket, és ez a testvér nem más, mint az anyaországnak a kormánya”
– fogalmazott. Aláhúzta, hogy a református komplexum felekezetre való tekintet nélkül szolgálja a magyar közösséget.
Külön kitért az egyetértés fontosságára, rámutatva: e nélkül közösségi szinten semmi sem működik, gyengévé válhat egy nemzet is.
Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő „utolsó percben berúgott gólhoz” hasonlította a beruházást, rámutatva, a zsidó közösség, melynek a megvásárolt épület egykor vagyonát képezte, már nincs. Ady Endre A tűz csiholója című versét idézve azt kívánta, hogy a magyar közösség tudja: bátornak kell lenni minden nap, bátran megélni a magyarságot, méltósággal megőrizni és megtartani a szülőföldet.
Dénes István Lukács püspökhelyettes elmondta: a magyar kormány- támogatásával, és svájci segítséggel megépült egyházi komplexumban magyar gyerekek, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kisdiákjai tanulnak, de egyetemi kollégium, rendezvényterem és korszerűen felszerelt konyha is van benne.
Emlékeztetett: az egyházkerület 1997 óta működtet szociális konyhát, és a komplexum részét képező konyha az egyház bölcsődéit, óvodáit és szociális intézményeit is el tudja látni meleg étellel. Köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, aláhúzva, hogy a beruházás a partiumi magyar közösséget szolgálja.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
A harminc évvel ezelőtt indított hagyományhoz azóta felzárkózott emlékező rendezvénnyel Győr, Nagyvárad, és a Magyar Nemzeti Bank is, amely most adott ki Szent László-érmét.
Nacsa Lőrinc a XI. Magyarok Országos Gyűlésén arról beszélt, hogy a találkozó három napján a nemzetpolitika, a közösségi összefogás, illetve olyan sorskérdések, mint a demográfia vagy a fiatalok, az ifjúság jövője is szóba kerül majd, amelyek Magyarország kormánya számára is elsődleges jelentőségűek az egész nemzet szempontjából.