A 26 éves szegedi versenyző a nők között az első magyar egyéni kontinensbajnoki címet szerezte meg, ugyanis korábban csak a női váltó tudott diadalmaskodni még 2009-ben.
2025. január 19. 18:21
Az aranyérmes Jászapáti Petra a női 500 méteres versenyszám döntője után a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Jászapáti Petra 500 méteren sporttörténelmi aranyérmet nyert vasárnap a rövidpályás gyorskorcsolyázók drezdai Európa-bajnokságán.
A 26 éves szegedi versenyző a nők között az első magyar egyéni kontinensbajnoki címet szerezte meg, ugyanis korábban csak a női váltó tudott diadalmaskodni még 2009-ben.
Ez a magyar küldöttség harmadik dobogós helyezése Drezdában: a vegyes váltóval olimpiai bronzérmes Jászapáti szombaton 1000 méteren és a női váltó tagjaként ezüstérmesként zárt.
Az első elődöntőben Bácskai Sára Luca a bravúros negyeddöntős előzése után az előnytelen négyes pozícióból rajtolva ezúttal nem tudott beleszólni a továbbjutásért zajló küzdelembe, így negyedikként a kisdöntőbe kvalifikálta magát. A második futamban viszont a legjobb, legbelső pályáról rajtolva Jászapáti Petra újabb bravúros rajt-cél győzelmet aratott, sőt egyszer a vegyes váltóban hozzá hasonlóan ötkarikás bronzérmes Kónya Zsófia is megpróbált feljönni a második, biztos továbbjutást érő helyre, de az olasz Chiara Betti visszaverte a támadását, harmadikként pedig kevés volt az időeredménye a fináléhoz.
Az aranyérmes Jászapáti Petra a női 500 méteres versenyszám döntője után a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd
A döntőben a legjobb magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó a lassabb elődöntős időeredménye miatt csak a négyes pozícióból indult. Viszont remekül kapta el a rajtot, megelőzte az olasz Arianna Sighelt, így üldözőbe vehette a két nagy favoritot, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok olasz Arianna Fontanát és a holland Michelle Velzeboert. Mivel előbbi előzési kísérleténél a két versenyző összeakadt és kicsúszott, így Jászapáti ölébe hullott az éllovas pozíció, amelyet nem is engedett ki a kezéből. Miután elsőként ért be a célba, boldogan tett tiszteletkört a magyar zászlóval a Joynext Arénában. Fontanát a kirívó szabálytalansága miatt sárga lappal büntették, azaz nem a futam, hanem az egész mezőny utolsó helyére sorolták.
A kisdöntőben Kónya lerajtolta Bácskait, de így is két magyar vezette a futamot. A hátulról élre törő Natalia Maliszewska egyértelműen kilökte Bácskait, majd Kónyát is megelőzte, ráadásul utóbbi az utolsó kanyar kijáratánál magától elesett a második helyen haladva. A zsűri a lengyel versenyzőt kizárta, így Kónya összesítésben hetedik, míg Bácskai nyolcadik lett.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
