A vezérkari főnök kiemelte: a legfontosabb, hogy a katonák legyenek lojálisak, hűek bajtársaikhoz, parancsnokaikhoz, a Magyar Honvédség céljaihoz, a nemzethez.
2025. július 12. 16:03
A Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katonák eskütételi ünnepsége a budapesti Hősök terén 2025. július 12-én. MTI/Balogh Zoltán
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke szombaton a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett 355 katona eskütételén, Budapesten, a Hősök terén. beszédében kiemelte: az altisztek a hadsereg gerincei, nemcsak működtetik a rendszert, hanem össze is tartják; az altiszt pillér, amire az építmény súlya nehezedik és híd, ami összeköti a parancsnokot az állománnyal. Hozzátette: az altiszt mester a maga szakterületén, szakmai felkészültsége, technikai tudása, emberismerete és vezetői képességei emeli ki a többiek közül és nem csak parancsot és utasítást ad, hanem példát is mutat, nap mint nap kiáll a katonai hivatás alapját jelentő értékekért, mint a hűség, bátorság, becsület és fegyelem.
A Honvéd Vezérkar főnöke szólt arról is: elvárja az altisztektől, hogy hivatásuk mesterei legyenek, de emberséges vezetők is, akik hűek a katonai hagyományokhoz és a katonaság értékrendjéhez. A vezérkari főnök hozzátette: a legfontosabb, hogy a katonák legyenek lojálisak, hűek bajtársaikhoz, parancsnokaikhoz, a Magyar Honvédség céljaihoz, a nemzethez.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvéelmi miniszter beszédében kiemelte: viharos időket élünk, háborúk rázzák meg a világot, Európa "kardcsörtető politikusai - ugyanazok, akik korábban a haderő szétverésében utaztak - már közelgő háborút vizionálnak, és vannak vezetők Európában". Ugyanakkor nekünk, magyaroknak alapvető érdekünk a béke.
Mint mondta, a békét a diplomaták építhetik fel, nekik kell elkerülni a háborút is, és ha nem tudják elkerülni, akkor a katonáknak kell megvívniuk. "Nagy a baj, ha azok, akiket diplomatának választottak, mindenáron háborúzni akarnak" - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra: a békéhez szándék és erő kell, és "mi magyarok békében akarunk élni, tehát erőt építünk", egy modern haderőt, ami a miénk, és ami a közös erő megteremtéséért együtt tud működni szövetségeseinkkel is.
Szólt arról is: az altisztek nélkül "nem kelthető életre az az erő, ami a seregben van", és a szombaton esküt tevő altisztek erre a szolgálatra vállalkoznak.
A miniszter szerint nem tudható, milyen lesz a jövő, a 21. század a háborúk kora lesz "vagy győz a józan ész", a Magyar Honvédségnek tehát mindig készen kell állnia Magyarország védelmére.
A küldetésüket tisztelő, a hivatásuk becsületét szolgálatuk példájával öregbítő, feddhetetlen katonákra van szükség a honvédség minden szintjén - emelte ki, hozzátéve, az esküt tett altisztek bizonyították, hogy felkészültek, hozzáértésükben és szellemiségükben is méltóak arra, hogy vezessenek és hogy gondoskodjanak.
Az a nagy áldozatokat parancsoló szolgálat, amelyre önök vállalkoznak, hogy a veszély és honfitársaik közé állnak, nem lehet sikeres hazaszeretet nélkül. A haza szeretete és tisztelete megőrzi a katonát: irányt mutat a hétköznapokban és a nagy döntéseket igénylő komoly pillanatokban - fogalmazott a miniszter.
Kiemelte: a magyar katona, a honvéd hivatása a haza védelme, küldetésének elválaszthatatlan része a harc mestersége, tudnia kell harcolni, használnia kell a fegyvereit és képesnek kell lennie küzdeni minden körülmények között.
A harc magyar mesterei - MTI/Balogh Zoltán
"Legyenek méltóak elöljáróik és beosztottjaik tiszteletére és megbecsülésére, és szolgáljanak akként, hogy a nemzet minden időben büszke lehessen honvédségére" - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Az eskütételt követően a vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár JAS-39 Gripen vadászgépei és az MH Kiss József 86. Helikopterdandár forgószárnyasai díszelgő áthúzással tisztelegtek a szolgálatukat megkezdő altisztek előtt.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
