Megvalósulhat a 4 százalékos gazdasági növekedés
Kovács Árpád azt mondta: továbbra is kockázatot jelent az ukrajnai háború és az arra adott uniós válasz, az energiabiztonsági problémák, valamint az európai uniós források folyósításának elhúzódása.
2023. június 13. 16:58

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. június 13-án. MTI/Soós Lajos

A feltételek kedvező alakulása esetén megvalósulhat a kormány által tervezett 4 százalékos gazdasági növekedés jövőre, de azt számos kockázat övezi - mondta a Költségvetési Tanács elnöke kedden, a jövő évi büdzséről szóló országgyűlési vitában.

Kovács Árpád azt mondta: továbbra is kockázatot jelent az ukrajnai háború és az arra adott uniós válasz, az energiabiztonsági problémák, valamint az európai uniós források folyósításának elhúzódása.
   
A fogyasztást bővítheti az infláció 6 százalékra csökkenése, a gazdaság munkaerő-tartaléka ugyanakkor kimerülőben van - mondta.
   
Rámutatott arra is, hogy a tervezett növekedést a magánszektor beruházásainak növekedése révén kellene elérni, azoknak kellene kompenzálniuk az állami kiadások visszaesését. Az export bővülésének pedig meg kellene haladnia az exportpiacok bővülését - tette hozzá.
   
Kovács Árpád kifejtette: a 4 százalékos növekedés magasabb a hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál.
   
Beszámolt arról, hogy jövőre a versenyszférában várhatóan 10,7 százalékos, míg a költségvetési szférában 8,9 százalékos béremelkedés várható.
   
Rámutatott arra is, hogy bár a külpiacok kedvezőtlen jeleket mutatnak, az exportnak 5,9, míg az importnak 4,3 százalékkal kellene bővülnie jövőre. A tanács szerint a makrogazdasági előrejelzés egyik kritikus tényezője, hogy ez megvalósulhat-e.
   
Ugyancsak kritikus a bruttó állóeszköz-felhalmozás tervezett 3,7 százalékos bővülése, mivel az állam beruházási kiadásai reálértékben csökkenni fognak és a lakásépítések gyors felfutása sem várható - mondta.
   
Beszámolt arról, hogy a tanács támogatja az államháztartás egyensúlyának javítására irányuló törekvést, a kormányzati szektor hiányának 3 százalék alá csökkentését. A törvényjavaslat ennek megfelel - mondta. A tanács ugyanakkor úgy látta, hogy ezen célok megvalósulását is kockázat övezi.
   
Ezek közé sorolta, ha nem valósul meg a várt gazdasági növekedés, és elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódóan kevesebb bevétele lesz az államnak. Ugyancsak kockázat, hogy a költségvetési szervek dologi kiadásai elmaradnak az áremelkedéstől, ami nem tervezett kiadásokat tehet szükségessé.
   
Beszámolt arról: a tanács támogatja, hogy a pénzügyminiszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készítsen a bruttó hazai össztermék várható éves reálnövekedéséről, és annak megfelelően módosítsa az adóbevétel-többletet.
   
A tanács szerint a bevételek és kiadások tervezésekor "a ható tényezők" többségét figyelembe vették - mondta. Több tétel azonban szerinte további intézkedést tesz szükségessé.
   
Szerinte nem indokolt a társasági adó növekedésének tervezése. Kijelentette azt is: a globális minimumadó bevételi hatásáról a költségvetés nem adott tájékoztatást.
   
A kiadásoknál látszik a kormányzati cél: a honvédelem erősítése, a családok támogatása, az idős emberek védelme és a közszolgáltatás egyes területein dolgozók megbecsülése. Szerinte ugyanakkor az intézmények fenntarthatósága kockázatos.
   
A tanács ugyancsak veszélyt látott az önkormányzatok működésében.
   
A gyermekétkeztetés kiadásai is csak csekély mértékben emelkednek, szerinte azok valószínűleg nem lesznek elégségesek.
   
A költségvetés tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank veszteségtérítését, így nincs összhangban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel - folytatta.
   
Az államadósságról szólva azt mondta: teljesíthető annak további mérséklése, 66,7 százalékra. Azt is pozitívnak értékelte a tanács, hogy 2026-ra 60 százalék alá csökkenhet a mutató - mondta.
   
Kovács Árpád ismertette a kormányzat véleményét is a kritikákra, a többi között a takarékossági intézkedéseket. Szólt a költségvetés tavaszi tervezésével kapcsolatos aggodalmaikról is.

MTI
  • A Voks 2025 több mint 2 millió szavazatával megállítottuk Ukrajna uniós csatlakozását
    Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
  • A klímavédelem árnyékos oldala
    Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
  • Simicskó István: Rekordösszeget fordítunk a családok támogatására
    A frakcióvezető jelezte, hogy Európa legnagyobb adócsökkentési programját dolgozták ki. Többek közt két lépésben megduplázzák a családi adókedvezményt, szja-mentessé teszik a csedet és a gyedet, fokozatosan bevezetik az élethosszig tartó adómentességet a két- és több gyermekes édesanyáknak.
  • Idegenek fizetnek nekik, és ők elárulják hazájukat
    Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
  • A XXX. Szent László-vacsora
    A harminc évvel ezelőtt indított hagyományhoz azóta felzárkózott emlékező rendezvénnyel Győr, Nagyvárad, és a Magyar Nemzeti Bank is, amely most adott ki Szent László-érmét.
MTI Hírfelhasználó