A béranyaság üzletággá vált, noha emberi jogokat sért

„Arra programoztak, hogy elhagyjanak. Anyámnak el kellett tűnnie az életemből. Ez az elszakítás nem volt véletlen. Egy termék megvásárlása volt (...) Egész gyermekkoromban

a magára hagyottság, az elutasítottság és az üresség érzése

kísért. Úgy éreztem, hogy valami nagyon fontos hiányzik” — mondta az Ordo Iuris Intézet júniusi konferenciáján, a Varsói Kardinal Stefan Wyszyński Egyetemen Olivia Maurel, egy

béranyaság útján fogant és született nő.

Tanúságtétele kiegészítette azon nemzetközi szakértők hangját, akik a béranyaság globális betiltását sürgették. Az úgynevezett „méhbérlet” betiltásának szükségességéről — amely gyermekkereskedelemhez, a nők kizsákmányolásához, valamint az abortusz és az in vitro iparág terjedéséhez vezet — lengyel, francia, chilei és brit szakértők, valamint Reem Alsalem, az ENSZ nők és lányok elleni erőszakkal foglalkozó különleges jelentéstevője beszélt a konferencián.

A téma korábban vált aktuálissá, mint gondolhattuk volna, mivel az ukrán BioTexCom vállalat bejelentette, hogy szeptember 12–13-án Varsó belvárosában konferenciát szervez, amelyen meg lehet ismerkedni az

úgynevezett helyettesítő szülőség

kínálatával. Ilyen vásárokat eddig Németországban, Belgiumban és Franciaországban tartottak, és a francia Juristes pour l’enfance szervezet tiltakozásai tavaly a párizsi rendezvények megszüntetéséhez vezettek. A varsói esemény célja e tendencia megfordítása, szervezői pedig a lengyel hatóságok elnézésére számítanak.

Ennek az üzletágnak a méretét már a BioTexCom saját árlistája is jól mutatja:

a „standard” csomag 39 900 €-ba, a „standard plusz” 49 900 €-ba, a „VIP” pedig 64 900 €-ba kerül.

Ezért az árért a vállalat egy adatbázist bocsát az ügyfelek rendelkezésére fényképekkel, videointerjúkkal és 3D-felvételekkel, amelyek lehetővé teszik a nők különböző szögekből történő megtekintését, az ügyfelek pedig maguk választják ki mind a petesejt-donort, mind pedig a nőt, aki kihordja a terhességet és megszüli a gyermeket. A béranyákat eközben megalázó szelekciónak és ellenőrzésnek vetik alá, nagyon gyakran úgynevezett

béranyasági „farmokon” kell élniük, elszigetelve családjuktól,

a szülés után pedig azonnal kényszerítik őket a gyermek átadására.

A béranyasághoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az abortusz is, amit egy texasi eset is bizonyít. Ez év augusztus 12-én ott született meg Gabriel, egy szívhibás kisfiú, akit biológiai szülei, Omar Ahmed és Neusheen Gilkar már nem akartak. A béranya, McKenna West, megtagadta a szerződés teljesítését és az abortuszt, majd Texasba kellett költöznie, ahol a törvény védte a gyermek életét. „A szerződés nem teljesítése” és az abortusz megtagadása miatt 250 000 dolláros kártérítési perbe fogták, és a bíróság egyelőre megtiltotta neki, hogy kapcsolatba lépjen a gyermekkel. Gabrielnek nagy szerencséje volt, mivel azok a gyermekek, akik nem felelnek meg a megrendelők elvárásainak, rendszerint abortusz áldozataivá válnak.

Lengyelországban a béranyaság illegális, ezért az Ordo Iuris jogászai feljelentést készítettek az ügyészségen megalapozott bűncselekmény-gyanú miatt. Ebben rámutatunk arra, hogy a béranyasághoz kapcsolódó gyermekkereskedelem kimeríti a Büntető Törvénykönyv (Kodeks karny) 189a. cikk 2. §-ának tényállását, amely az emberkereskedelem előkészítéséért akár 5 év szabadságvesztést is előír. Hivatkozunk továbbá a Büntető Törvénykönyv 211a. cikk 1. §-ára, 2. § a) pontjára és 3. §-ára is, amelyek szerint a

gyermek örökbefogadásának vagyoni haszonszerzés céljából történő jogellenes megszervezése

akár 5 év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény, és ugyanez a büntetés vonatkozik minden, az „ügyletben” részt vevő személyre, ideértve azokat is, akik „megvásárolják” a gyermeket azáltal, hogy kinyilvánítják szándékukat a felette gyakorolt szülői felügyelet átvételére. Mivel a béranyasági üzletág nem eseti jellegű, hanem egy jól összehangolt iparágat alkot, felhívjuk az ügyészség figyelmét a Büntető Törvénykönyv 258. cikk 1. és 3. §-ára is, amely bűnszervezet irányítására és az abban való részvételre vonatkozik — a részvétel akár 8 év, a vezető szerep betöltése pedig akár 15 év szabadságvesztéssel büntethető. Ezzel párhuzamosan tájékoztató kampányt folytatunk arról, mi is valójában a béranyaság, valamint a „Nemet a béranyaságra Lengyelországban!” petíciót, amelyben sürgős fellépésre szólítjuk fel Waldemar Żurek igazságügyi minisztert és legfőbb ügyészt.

A varsói vásárra adott válasz egy évek óta folytatott stratégia része, amelynek célja a béranyaság hatékony betiltása mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Évek óta társalapítói vagyunk annak a nemzetközi szakértői csoportnak, amely a „Casablanca Declaration” mögött áll, és amely a béranyaság globális, szerződéses alapú betiltását követeli; ma ez több mint 150 szakértő koalíciója 75 országból, szóvivője pedig Olivia Maurel. Az ilyen fellépések hatékonyságát igazolja a béranyaság szigorú tilalma Olaszországban, amely mind a belföldi béranyaságra, mind az

úgynevezett „béranyasági turizmusra”

kiterjed, valamint a már említett párizsi vásár visszavonása.

Mivel a béranyasági iparág hatalmas, nemzetközi üzletág, amely sok országban emberek kizsákmányolásán gazdagodik, az Ordo Iuris jogászai következetesen jogi véleményeket és álláspontokat terjesztenek az ENSZ szervei és az Európai Unió intézményei elé, amelyek bizonyítják, hogy a béranyaság a nemzetközi jog értelmében kimeríti az emberkereskedelem tényállását. Már 2021-ben elkészítettük a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének tervezetét, amely kifejezetten megtiltotta volna a fizetett béranyaságot, az ehhez kapcsolódó, az ENSZ emberi jogi főbiztosának címzett petíciót pedig eljuttattuk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához, és 11 nyelvre lefordítottuk; terjesztéséhez több mint 30 civil és szakértői szervezet csatlakozott Lengyelországból, Csehországból, Bulgáriából, Németországból, Olaszországból, Hollandiából, Romániából, a Felvidékről , Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Franciaországból. 2024 áprilisában képviselőink részt vettek egy Rómában tartott, béranyaságról szóló nemzetközi konferencián, majd közzétettük az Európai Parlament által elfogadott, az emberkereskedelem megelőzéséről és az az elleni küzdelemről szóló irányelv módosításának elemzését, amelyben megjelent az a javaslat, hogy a béranyaságot a kizsákmányolás és az emberkereskedelem egy formájaként, valamint

„európai bűncselekményként”

ismerjék el — kommentárunkban hangsúlyoztuk, hogy ez jelentős lépés a gyermeket és a nőt tárgyként kezelő gyakorlat elleni küzdelemben. A béranyaság emberkereskedelmi bűncselekményként való elismerését szorgalmaztuk abban a véleményben is, amely idén jutott el az Európai Bizottsághoz az uniós emberkereskedelem elleni stratégián való munka keretében.

Gyümölcsöző az együttműködésünk Reem Alsalemmel, az ENSZ nők és lányok elleni erőszakkal foglalkozó különleges jelentéstevőjével is, aki következetesen ellenzi a béranyaságot, és a nem, illetve az anyaság biológiai értelmezését védi. Külön meghívására részt vettünk a béranyaságról szóló jelentéstervezet informális, zárt konzultációin, és álláspontot nyújtottunk be, amelyben hangsúlyoztuk, hogy a béranyaság pszichológiai, gazdasági és fizikai erőszakkal jár a nőkkel szemben; ajánlásaink egy része bekerült a végleges dokumentumba. Emellett részt vettünk egy 215, Európából, Amerikából, Afrikából és Ázsiából érkező szervezetet tömörítő nemzetközi koalíció létrehozásában, amely támogatja ezt a jelentést. Az együttműködésnek köszönhetően az ENSZ szakértője különleges vendége volt az Ordo Iuris által a Kardinal Stefan Wyszyński Egyetemen szervezett tudományos konferenciának, „Anyaság a XXI. században. Támogatási és védelmi politika a kihívások és veszélyek tükrében” címmel, ahol a béranyaságról szóló panelben ismertette jelentésének megállapításait:

a „harmadik világ” országaiból származó szegény nőkkel kötött béranyasági szerződések

előírják, mit ehet és mit tehet a nő a terhesség alatt, és a gyermekkel kapcsolatos minden jog — köztük a szülés utáni azonnali látás joga — feladásához vezetnek. Reem Alsalem konferencián való részvétele azt is eredményezte, hogy elkészítettük jelentéseinek lengyel nyelvű változatait, amelyeket augusztusban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala közzétett honlapján.

Az ENSZ fórumán is együttműködünk a Casablanca Declaration képviselőivel. 2025 júliusában, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi 59. ülésszaka során, Intézetünk fellépett a béranyaság legalizálását és normalizálását ellenző nemzetközi szervezetek széles koalíciójában. Olivia Maurel akkor e koalíció nevében kijelentette, hogy a béranyaság sérti a gyermek jogát ahhoz, hogy megismerje anyját és saját szülei neveljék, megőrizze identitását, valamint hogy védelemben részesüljön a kereskedelemmel és a családjától való erőszakos elszakítással szemben. 

 

 

Címkép: Szobor a pesti Vörösmarty - korábban Gizella - téren  - Molnár Pál felvétele