„A kereszténység és a magyarság ezeréves közös történelmének jelképe a Szent Jobb-körmenet”

Szerző: kdnp.hu
2026. augusztus 21. 18:39
A modern világban teljesen egymásra vagyunk utalva, ma már egy ember, egy család, de egy ország sem tud önállóan létezni. Ezért létszükséglet az összefogás, a megosztottság olyan luxus, amely végzetes következményekkel járhat.

István király az örökkévalóság felé nyitott távlatban látta népe helyét – mondta Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István Bazilika plébánosa csütörtök este Budapesten, a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén, hangsúlyozva, a magyar nép ezer év alatt sem veszítette el a hitét.

Mohos Gábor a bazilika előtti téren arról beszélt: az Istenben hívő ember élete nem lehet céltalan, mert hiszi, hogy Isten nem átmeneti időre alkotta, hanem halhatatlan lelket kapott.

István király ebben a nagy, az örökkévalóság felé nyitott távlatban látta saját maga és népe helyét, szerepét.

A pápától kért korona azt is kifejezte, hogy nem evilági biztonságra építi népe sorsát, hanem szilárd alapra, kősziklára, Jézus Krisztusra és az ő tanítására – tette hozzá.

Kitért arra: ezer évvel ezelőtt a magyar nép történelme legnagyobb átalakulását élte meg, tartósan letelepült a Kárpát-medencében, felvette a keresztény hitet és állammá szerveződött. A magyar nemzet azóta rengeteg kihívást megélt, de ma is itt élünk

a Kárpát-medencében, őrizzük értékeinket, hitünket

– fogalmazott.

Beszélt arról is: korunkban számos jelenség, így például az éghajlatváltozás rámutat a modern civilizáció törékenységére. A modern világban teljesen egymásra vagyunk utalva, ma már egy ember, egy család, de egy ország sem tud önállóan létezni. Ezért létszükséglet az összefogás, a megosztottság olyan luxus, amely végzetes következményekkel járhat.

Éppen ezért nem azt kellene néznünk elsősorban, ami elválaszt minket egymástól, hanem azt, ami összeköt, egy néppé tesz bennünket. A különbözőség nem megosztottság forrása kellene, hogy legyen, hanem

az egymást gazdagító sokszínűség

kifejeződése – mondta Mohos Gábor.

Hozzáfűzte, mindez Szent István örökségét tiszteletben tartva nem elvtelenséget vagy megalkuvást jelent, hanem az egész ország és a nemzet közös érdekeit szolgáló párbeszédet, az együttműködés lehetőségeinek keresését, a legitim nézetkülönbségek elismerése és tiszteletben tartása mellett.

A szentmisén koncelebrált Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult.

Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta,

előtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdő Péter bíboros, majd a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, végül a népviseletbe öltözött hívek és plébániai zarándokcsoportok mentek.

Az eseményen részt vett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, és Rétvári Bence is. A frakcióvezető közösségi oldalán úgy fogalmazott: „minden évben felemelő pillanat a Szent Jobb-körmenet az augusztus 20-i ünnepen; a kereszténység és a magyarság ezeréves közös történelmének jelképe”.

Címkép: kdnp.hu

Podcast