Budapesti olimpia: 400-450 fős magyar csapattal tudnánk részt venni

Gyulay Zsolt szerint egy budapesti olimpia leginkább azért lenne hasznos, mert rendezőként
a 160-180 helyett egy 400-450 fős magyar csapattal
tudnánk részt venni, illetve megszülethetne a magyar sport hosszú távú,
kormányokon átívelő fejlesztési stratégiája.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke ezt a csütörtöki Sportfórumon mondta, ahol egy kerekasztal-beszélgetésen egy esetleges budapesti olimpiarendezésről esett szó. Gyulay hozzátette: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) átalakította az olimpiák helyszínének kiválasztási folyamatát.
Most már nem a NOB írja elő a rendezés feltételeit, hanem nagyrészt
a jelentkező városok lehetőségeihez alakítják az olimpiát.
Jelenleg Budapesttel együtt hét kandidáló van versenyben, amelyeknek 2027 március végéig kell benyújtaniuk a NOB felé egy úgynevezett masterplant.
Ezután csökkentik a jelöltek számát, majd a versenyben maradó pályázókkal egy
stratégiai párbeszédet kezd a NOB,
ez az időszak 2028 végéig tart, majd a bizottság 2029-ben dönt a 2036-os nyári játékok helyszínéről.
Gyulay szerint Budapest, illetve a régió megérdemelné a rendezést, mert Közép-Európa még fehér folt az olimpiai helyszínek térképén, másrészt
Magyarország az olimpiai éremtáblázaton az első tízben van
és a rangsor élmezőnyében az egyetlen olyan ország, amely eddig nem adhatott otthont az ötkarikás játékokoknak.
Gyulay szerint az olimpia nem kizárólag Budapestre koncentrálódna.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Bodapesti Olimpiai Mozgalom alapító elnöke szerint az olimpiarendezés
a legnagyobb országfejlesztő terv lenne,
amely a NOB kedvező döntése esetén 2029-től hét éven át egy masszív GDP-motorként felpörgetné a magyar gazdaságot.
Úgy látja, ennek pozitív hatásai a gazdaság minden szektorában jelentkeznének.
A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke úgy vélte, a legfontosabb feladat, hogy
a gazdaság szereplőit az ügy mellé állítsák.
Ha sikerülne a beruházások finanszírozásába a vállalati és a privát szférát bevonni, akkor véleménye szerint a fejlesztések csak évi 2-300 milliárd forinttal terhelnék meg a központi költségvetést, ugyanakkor az esemény kapcsán 7-8 milliárd euró bevétel jönne vissza.
Szalay-Berzeviczy hangsúlyozta: a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy végigmenjenek azon az úton, amelyen eddig nem tudtak a politika parciális érdekei miatt.
Címkép: Budapest a sport fővárosa, hazánk sportnagyhatalom lehet - Molnár Pál felvétele







