Megkezdte őszi ülésszakát az Országgyűlés

A miniszterelnök szerint a tatárjárás alatt olyan pusztítást élt át az ország, hogy okkal gondolhatta bárki: ebből nem lehet talpra állni, aztán mégis sikerült. Magyar Péter ezzel lényegében az elmúlt 16 évet a csaknem 800 évvel ezelőtti dúlással állította párhuzamba. Kiemelte ugyanakkor, hogy IV. Béla felismerte a tanulságot: erősebb országot kell építeni, hogy a vészkorszak ne ismétlődhessen meg. Magyar Péter szerint a Fidesz-KDNP bizonyos értelemben rosszabb, mint a tatárok vagy az osztrákok.

– A sajátjaink fosztották ki az országot

– fogalmazott.

Azt is megjegyezte: sokan mondják, hogy ne foglalkozzon annyit a múlttal, de ő rándíthatja meg a vállát. Hogy miért, arra a gyermekvédelmi rendszerben történt visszaéléseket, a rendőrök és tűzoltók alacsony fizetését hozta fel többek között. – Addig nem tudunk szilárd jövőt építeni, amíg nincs felelősségrevonás – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy embert próbáló volt a nyár, és a „puszta kezükkel” kellett összetartani. Majd köszönetet mondott azoknak, akik szerinte nem engedték, hogy teljesen szétessen az állam. Aztán türelmet és megértést kért, amiért egyelőre nem tudják teljesíteni a választási ígéreteiket. Azt mondta: mindenekelőtt az állam demokratikus és pénzügyi gerincét kell megerősíteni. Ennek keretében az első eredmények közé sorolta a köztársasági elnök és más közjogi tisztségviselők lemondatását vagy leváltását, valamint az Brüsszellel kötött alkut az uniós pénzek felszabadításáról. Ennek kapcsán hangsúlyozta: maradéktalanul teljesítették az összes feltételt.

Ugyancsak kiemelte a júliusi költségvetési többletet, a vagyonvédelmi hivatal felállítását, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését, és a vagyonuk államosítását. Felidézte azt is, hogy megemelték az öregségi nyugdíjminimumot és bevezették az iskolakezdési támogatást,

csökkentették a tűzifa és eltörölték a vényköteles gyógyszerek ÁFÁ-ját,

valamint azt, hogy sikerült elkerülni a paksi atomerőmű leállását.

A jövőről szólva azt ígérte, hogy egy „új, sziklaszilárd és modern” államot építenek, felülvizsgálják a koncessziókat, környezetvédelmi hatóságot állítanak fel, fásítási programot indítanak, és keményen fellépnek majd a szennyező vállalatok ellen. Egy átfogó egészségügyi országleltárt is bejelentett. Majd azt mondta, megerősítik a háziorvosi hálózatot, és jobban meg fogják becsülni a védőnőket. Magyar Péter szavai szerint október közepén benyújtják a költségvetést, és megkezdik a pedagógiai munkát segítők valamint a honvédek bérrendezését. Azt is vállalta, hogy újra megnyitják a korábban bezárt vasúti szárnyvonalakat, átalakítják a végrehajtás rendszerét, és bevezetik a vagyonadót.

A miniszterelnök kiemelte: a vagyon felelősséget is ró az emberre, és a „társadalom csúcsán élő embereknek kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlni”, amikor a kormány teljesíti a választási ígéreteit, és új Magyarországot épít. Külön kitért az alkotmányozásra, amelynek az állítása szerint az a célja, hogy soha ne térhessen vissza az elmúlt 16 év.

Reakciók

Toroczkai László (Mi Hazánk) méltatlannak tartotta, hogy Magyar Péter IV. Bélához hasonlítja magát, majd azt mondta: a kormány egy külföldön megírt liberális-globalista programot hajt végre. Kifejezetten hiányolta a rendőrök bérrendezést a miniszterelnök felszólalásából. És felidézte azt is, hogy „a választások óta óránként több mint 1 milliárd forinttal nőtt az államadósság”. Ez egyébként szerinte összefügg Magyar Péter és Ursula von der Leyen alkujával. A Mi Hazánk frakcióvezetője külön foglalkozott a nemzetpolitikai kérdésekkel, és jelezte, hogy az ukránokkal kötött megállapodás óta egy jottányit sem javult a kárpátaljai magyarok helyzete. Akár csak azt, hogy Orbán Anita román belügynek nevezte a nagyváradi premontrei atya elleni hatósági akciót.

Rétvári Bence (KDNP) egy Magyar Pétertől vett idézettel kezdte a felszólalását. A miniszterelnök néhány éve számon kért egy újságírót, mert akkor úgy gondolta, az Orbán-kormány eredményeiről kellene beszélni a kritikus kérdések helyett. Ezek után hosszasan sorolta az elmúlt 16 év eredményeit, hogy cáfolja a tatárjárás-narratívát. Külön foglalkozott Unger Anna megválasztásának körülményeivel, és emlékeztetett arra, hogy Ligeti Miklós akkor esett ki a versenyből, amikor azt mondta: a Tiszához köthető gyanús ügyeket, például az augusztus 20-i szervezést is kivizsgálná.

Bóka János (Fidesz) a közmédiával kezdte a felszólalását, jelezve, hogy annak függetlenségét a közmédiatanácsnak kellene garantálnia. A tanácsba a Tiszának előbb ugyan jelöltjei sem voltak, de az ellenzéki jelölteket kétszer is leszavazták. Szóba hozta a Magyar Péter egyik posztját követő kirúgásokat és az M5 vezetőjének elbocsátását is. Ezek után a politikai önkényről beszélt, és azt mondta: ma Magyarországon bárkivel bármit meg lehet tenni, a „fortélyos félelem igazgat kicsiben és nagyban, fent és lent”. Ezek után feltette a kérdést: „miért gondolják azt, hogy az emberek jobban járnak, ha elveszik a pénzüket és az uniós forrásokkal együtt külföldre talicskázzák?” Végül arra emlékeztetett, hogy 100 éve indította el Klebersberg Kunó a népiskolai programot. – Volt idő, amikor Magyarország kis iskolákat épített, most olyan oktatási miniszterünk van, aki ezeket be akarja záratni – mutatott rá.

Bujdosó Andrea (Tisza) Magyar Péterhez hasonlóan arról beszélt, hogy a Tisza Párt szerint mi vezérelte IV. Bélát a tatárjárás után. Ezek után számon kérte az ellenzéken, hogy nem támogatják a kormány terveit.

Magyar Péter viszontválaszában azt állította, hogy a családtámogatási rendszer semmilyen eredményt nem hozott, az ország eladósodott, majd Bujdosó Andreához hasonlóan azért bírálta az ellenzéket, mert nem segítik a kormány munkáját. Majd a Mi Hazánkon kérte számon a rendőrök béremelésének elmaradását. Szóba hozta a kárpátaljai magyarok helyzetét, ami szerinte igenis rendeződni fog. Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy akár a kárpátaljaiak, akár a rendvédelmi dolgozók esetében azonnali lépésekre van szükség, és nem ígéretekre. Aztán figyelmeztetett arra, hogy az egyik tiszás képviselő szerint hamarosan eltörölhetik az önazonossági törvényt, ami jelenleg számos települést véd meg attól, hogy züllésnek induljanak. Magyar Péter szerint méltatlan, hogy Toroczkai László a személyes tragédiákat – az elmúlt időszak néhány erőszakos bűncselekményét – „beviszi a Házba”. Azt is mondta, hogy többek között azért nincs elég rendőr, mert a minisztériumokban teljesítettek szolgálatot, de őket most kivezénylik az utcákra. Ezek után cáfolta, hogy visszavonnák az önazonossági törvényt.

Rétvári Bence (KDNP) azzal kezdte, hogy 470 000-ről közel a felére csökkent a bűncselekmények száma az Orbán-kormányok 16 éve alatt, a rendőrök száma lakosságszám-arányosan pedig magasabb mint Csehországban és 15 másik tagországban. Ezek után Lannert Judittól hozott idézeteket, például a kislétszámú iskolák bezárásának szándékáról, vagy arról, hogy a legtöbb pedagógus alkalmatlan az oktatásra, és azt kérdezte, meddig maradhat még a helyén? Magyar Péter erre többek között azzal válaszolt, hogy az Orbán-kormányok elvették a szabad tankönyvválasztást és a sztrájkjogot a pedagógusoktól, és évekig nem emelték a fizetésüket.

Bóka János (Fidesz) mindenekelőtt figyelmeztette Magyar Pétert, és felelőtlenségnek nevezte, hogy dehonesztáló megjegyzéseket tett az Egyesült Államok elnökére. Ezek után megjegyezte, hogy a miniszterelnök az előbbi kirohanásában mondhatta volna, hogy nem támogatja a kislétszámú iskolák bezárását, az igazgatók elbocsátását, de nem ezt mondta. – Ez is egy válasz – fogalmazott a frakcióvezető. Ezek után arról beszélt, hogy a költségvetés módosításában egyetlen hídfelújítás sem szerepel, a kormányzati kommunikációra fordított keretet viszont változatlanul hagyták, tehát a Tisza mégsem gondolja úgy, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet túl sokat fordított marketingre. Végül kitért a magas üzemanyagárakra. Magyar Péter azzal védekezett, hogy az előző kormány már elköltötte a kommunikációs pénzt, ezért nem változtattak rajta. A védett árról szólva pedig azt mondta, hogy túl sokba kerülne, és egy hét alatt áruhiány lenne, ezért szó sem lehet az üzemanyagárak korlátozásáról. De a hatósági árat egyébként is kommunista gyakorlatnak tartja. Egyebekben azt ígérte, célzottan fognak segíteni a dízelüzemű gépkocsik tulajdonosainak.

Muhari Gergely (Tisza) napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy hosszú éveken át dolgozott szociális munkásként, ezért különös figyelemmel kíséri az ágazatot. Szerinte ilyen szempontból nagy segítség a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa ÁFÁ-jának csökkentése illetve eltörlése, és a tervezett béremelés. Kátai-Németh Vilmos a kormány részéről válaszában az Orbán-kormányok politikáját bírálta, majd közölte, hogy két lépcsőben emelik a szociális dolgozók bérét.