Nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat

„Szerdán lesz hetven éve, hogy november 4-én, hajnalban szovjet harckocsik indultak a magyar szabadság ellen. Egy ország ébredt arra, hogy idegen fegyverekkel veszik el tőle mindazt, amit a forradalom dicsőséges napjaiban kivívott” – elevenítette fel a szovjet megszállást Magyar Péter, aki szégyennek nevezte, hogy az október 23-i parlamenti megemlékezésen az ellenzék nem vett részt.

„A forradalom leverésének hetvenedik évfordulóján megkésve, de

megkezdjük az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

Két lépésben tesszük hozzáférhetővé a dokumentumokat. Ezen a héten megnyíltak az első állambiztonsági nyilvántartások. Február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig a beszervezési dossziék közzétételével folytatódik a közös múlt feltárása” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, hogy Kádár Jánosék tudták, a hatalmuk megszilárdítása érdekében meg kell alázniuk, törniük és osztaniuk a nemzetet. „El kellett érniük, hogy emberek meggondolják, kinek mit mondanak a munkahelyükön, mit mesélnek az otthonukban, kiben bíznak a barátaik közül. Elérték, hogy egy ártatlannak tűnő beszélgetés után rettegniük kelljen a magyaroknak. Az állambiztonság, ahogy Rákosi, úgy Kádár rendszerében is a saját népe ellen fordult. Behatolt a családok, a munkahelyek, az egyházi és baráti közösségek életébe” – folytatta Magyar Péter.

A diktatúra egyik legsúlyosabb öröksége

A miniszterelnök a diktatúra egyik legsúlyosabb örökségének tartja, hogy a bizalmat használta fel, és ezzel az örökséggel nem nézett szembe az új politikai elit. „Az egymást követő kormányok folyamatosan ígérgettek, majd amikor hatalomra kerültek, egymással összefogva elszabotálták a múlt feltárását és az ügynökakták, az elnyomórendszer bűneinek valós bemutatását. A 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását és egyben harminchat éves adósságot törlesztünk most azokkal szemben, akiket megfigyeltek, megzsaroltak és azokkal szemben is, akik máig nem tudják, mi történt a szüleikkel, a nagyszüleikkel, a családjukkal – szögezte le a kormányfő. Magyar Péter ezt követően kitért a Prágában tartott cseh-magyar első közös kormányülésre, ahol arról tárgyaltak, hogyan juthatnak új piacokhoz a magyar vállalkozások, és miként profitálhatnak a magyar diákok a közös megállapodásokból. Szó volt a Prága és Budapest közötti gyorsvasúti összeköttetés előkészítéséről is.

A közös kormányülés tavasszal Budapesten folytatódik, novemberben pedig Pozsonyban újabb Visegrádi Csúcsot tartanak. Hivatalosan is megkezdődik a kapcsolatfelvétel az új szerb kormánnyal. Emlékeztetett, hogy elsőként gratulált a szerb választáson győztes ellenzéknek, akiknek képviselői köszönetet mondtak az április 12-i választáson győztes magyaroknak, mert ők adtak erőt számukra. A kormányfő felidézte, hogy Orbán Anita külügyminiszter megállapodást írt alá amerikai kollégájával, amely többek között Magyarország orosz energiafüggőségének csökkentését is érintette.

Közölte, hogy Berlinbe is ellátogat, ahol a német kancellárral tárgyal. A kormányfőt a külügyminiszter, a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter is elkíséri. Magyar Péter emellett Dublinba is elutazik, ahol további tárgyalásokat folytat az uniós kormányfőkkel.

Magyar Péter ismét a maffiához hasonlította a volt kormánypártokat

A miniszterelnök szerint szükség van nemzeti érzelmű jobboldalra, de a korábbi kormánypártokat maffiának tartja, mert úgy működött, mint a szicíliai bűnszervezet. „A maffiának is vannak ismertetőjegyei. A maffia mindig hazudik arról, hogy kicsoda valójában. Al Capone névjegykártyáján az állt, hogy használtbútor-kereskedő. Don Vito Corleone A Keresztapában olívaolaj-importőr céget alapított. Tony Soprano papíron hulladékgazdálkodási szakember volt. A Fidesz sem tett mást az elmúlt tizenhat évben: politikai pártnak hívta a maffiát. Kulturális támogatásnak a tiltott pártfinanszírozást. Nemzeti értéknek a lopást. A jegybanki alapítványokról azt hallgattuk, hogy a tudományt és az oktatást szolgálják. A keresztapa soha nem ír alá semmit, a papírokon mindig más neve szerepel. Amikor jön a baj, a maffiafőnök feláldozza azokat, akik helyette írtak alá" – fogalmazott irónikusan a kormányfő.

Magyar Péter ezután Seszták Miklós páncélszekrényén élcelődött, illetve arról érdeklódött: „Hatvanpusztán és Batidán mekkorák a páncéltermek, ha Seszták Miklósnál ekkorák voltak?” A miniszterelnök a Fidesz és a KDNP képviselői felé fordulva kijelentette: „Önök nem politikai közösség, önök a maffia katonái, a sakktábla gyalogai, a vezér előretolja önöket, hogy aláírjanak, hogy zászlót cipeljenek, hogy szavazzanak, hogy itt üljenek, amikor ő már éppen árkon-bokron túl van.” Az ellenzék minősítése után Magyar Péter a 2027-es költségvetésről beszélt, amelyet már benyújtottak a parlamentnek. Megszűnik a volt államfők fejenként több tízmillió forintos kerete. Hamarosan benyújtják azt a javaslatot is, amely szerint nem jár élethosszig tartó juttatás annak, aki nem töltötte ki az elnöki mandátumát.

Hozzátette, hogy a költségvetésnek vannak olyan fejezetei, amelyek a kormánytól független szervezeteket érintenek, és forrásaikról a parlament dönt. Ami még nem öltött jogi formát, azt törvényesen nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetén. Több mint egy tucat intézményben zajlik átfogó átvilágítás, ezek eredménye meglátszik majd a jövő évi költségvetésben. A Magyar Művészeti Akadémia is a kormánytól független köztestület, költségvetési javaslatát a saját közgyűlése hagyja jóvá, de a működésének az átalakítása Alaptörvény-módosítást és mintegy százötven jogszabály átírását igényli. Az egész kulturális intézményrendszert új, szakmai alapokra helyezik.