Az asszimiláció elkerüléséhez kollektív jogok kellenek - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Pozsonyban szerdán, A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért című könyv bemutatóján.
ma7.sk
A Bethlen Gábor Alap támogatásával nemrégiben megjelent könyv két társszerző - Bácsfainé Hévízi Józsa és B. Szabó Péter - alkotása, s a német ajkú Bern kantonban élő, magát Jura népének nevező, francia anyanyelvű lakosság önkormányzásának megteremtéséig vezető, több évtizedig tartó utat mutatja be.
A miniszterelnöki főtanácsadó a könyvbemutatón kiemelte: beszélni kell arról, hogyan lehet ma megteremteni a magyarság jövőjét a Felvidéken, és ehhez hozzátartoznak azok a praktikák, amelyek Európában beváltak, ahol önigazgatást, önkormányzást alakítottak ki, s erre példa a Jura kanton létrehozása, egy gyakorlatilag autonóm tartománynak a megteremtése Svájcban. Hozzátette: jó lenne, ha mindenki tudná, hogy ez milyen tartalmat takar, hiszen ez egyáltalán nem szól elszakadásról, önállóságról, csakis arról, ami az európai szubszidiaritás elveivel összefügg, vagyis azzal, hogy az a közösség döntsön a saját sorsáról, amely a legtöbb információval és érdekkel rendelkezik e tekintetben.
Szili Katalin elmondta: a könyvbemutató és annak időzítése egyrészt főhajtás a Felvidékről kitelepítettek emléknapján azon magyarok előtt, akik a történtek miatt mind ez idáig semmilyen bocsánatkérést nem kaptak, másodsorban pedig egy közös tudás megteremtését is célozza arról, hogy Európában milyen önigazgatási praktikák vannak.
A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: legalább azt meg kell valósítani, hogy legyen párbeszéd a többségi társadalommal a témáról, arról, hogy mit gondolunk az európai szubszidiaritásról, és hogyan lehet megvalósítani a decentralizációt, vagyis az egyes központi hatalmi feladatokat hogyan lehet átadni az egyes régióknak.
"Mi nem akarjuk visszaforgatni a történelem kerekét, csak partneritást és párbeszédet szeretnénk, 21. századi megoldásokat kívánunk, és ma már nem szeretnénk a kollektív bűnösségről beszélni, inkább szívesebben a kollektív jogokról" - szögezte le Szili Katalin.
A volt Csehszlovákiában élő magyarok és németek második világháború utáni kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumokra utalva megjegyezte: lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy jobb lenne elfelejteni a kollektív bűnösség napjait, de ennek egyik feltétele az, hogy legalább elismerésre kerüljenek a jelen kollektív jogai, a jelen magyarságának kollektív jogai. "Tudni kell: ha nincsenek kollektív jogok, akkor mindenféle integráció, amiről a többségi társadalom beszél, egyszerűen asszimilációhoz vezet. Ahhoz, hogy ne legyen asszimiláció, ahhoz az kell, hogy közösségi jogokat adjanak" - világított rá Szili Katalin.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
A magyar kormány a konzervatív értékeket védi példásan, és olyan erkölcsi vezetést alakított ki, amiről az egész Nyugat példát vehet - hangsúlyozta Julio Ariza.
A szemétnek a tárolóban a helye, nem az utcán és nem az erdőben. Ennek az akciónak pedig nemcsak az a jelentősége, hogy visszaadják az erdőt eredeti rendeltetésének, hanem a példamutatás is, hogy tisztaságnak, rendnek kell lenni, nemcsak a portákon, a saját házunk előtt, hanem az olyan közös területeken is, mint az erdők.
Merkelék, amikor megnyitották a határokat, veszélybe sodorták az európai keresztény civilizációt. A konzervatívok azonban nem süllyedtek bele ebbe a "politikai mocsárba", hanem az emberek mellé álltak, és ezért támogatják őket a szavazók, akinek már elege van abból, hogy lábbal tiporják az értékeiket - fejtette ki a Szabadságpárt elnöke.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
