Az asszimiláció elkerüléséhez kollektív jogok kellenek - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Pozsonyban szerdán, A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért című könyv bemutatóján.
ma7.sk
A Bethlen Gábor Alap támogatásával nemrégiben megjelent könyv két társszerző - Bácsfainé Hévízi Józsa és B. Szabó Péter - alkotása, s a német ajkú Bern kantonban élő, magát Jura népének nevező, francia anyanyelvű lakosság önkormányzásának megteremtéséig vezető, több évtizedig tartó utat mutatja be.
A miniszterelnöki főtanácsadó a könyvbemutatón kiemelte: beszélni kell arról, hogyan lehet ma megteremteni a magyarság jövőjét a Felvidéken, és ehhez hozzátartoznak azok a praktikák, amelyek Európában beváltak, ahol önigazgatást, önkormányzást alakítottak ki, s erre példa a Jura kanton létrehozása, egy gyakorlatilag autonóm tartománynak a megteremtése Svájcban. Hozzátette: jó lenne, ha mindenki tudná, hogy ez milyen tartalmat takar, hiszen ez egyáltalán nem szól elszakadásról, önállóságról, csakis arról, ami az európai szubszidiaritás elveivel összefügg, vagyis azzal, hogy az a közösség döntsön a saját sorsáról, amely a legtöbb információval és érdekkel rendelkezik e tekintetben.
Szili Katalin elmondta: a könyvbemutató és annak időzítése egyrészt főhajtás a Felvidékről kitelepítettek emléknapján azon magyarok előtt, akik a történtek miatt mind ez idáig semmilyen bocsánatkérést nem kaptak, másodsorban pedig egy közös tudás megteremtését is célozza arról, hogy Európában milyen önigazgatási praktikák vannak.
A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: legalább azt meg kell valósítani, hogy legyen párbeszéd a többségi társadalommal a témáról, arról, hogy mit gondolunk az európai szubszidiaritásról, és hogyan lehet megvalósítani a decentralizációt, vagyis az egyes központi hatalmi feladatokat hogyan lehet átadni az egyes régióknak.
"Mi nem akarjuk visszaforgatni a történelem kerekét, csak partneritást és párbeszédet szeretnénk, 21. századi megoldásokat kívánunk, és ma már nem szeretnénk a kollektív bűnösségről beszélni, inkább szívesebben a kollektív jogokról" - szögezte le Szili Katalin.
A volt Csehszlovákiában élő magyarok és németek második világháború utáni kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumokra utalva megjegyezte: lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy jobb lenne elfelejteni a kollektív bűnösség napjait, de ennek egyik feltétele az, hogy legalább elismerésre kerüljenek a jelen kollektív jogai, a jelen magyarságának kollektív jogai. "Tudni kell: ha nincsenek kollektív jogok, akkor mindenféle integráció, amiről a többségi társadalom beszél, egyszerűen asszimilációhoz vezet. Ahhoz, hogy ne legyen asszimiláció, ahhoz az kell, hogy közösségi jogokat adjanak" - világított rá Szili Katalin.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
