Kiállítások, néptáncbemutató, dokumentumfilm-premier, kézműves foglalkozások és papucsvásár várja azokat, akik ellátogatnak a szegedi papucs napjára szombaton - tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány az MTI-t.
A közlemény szerint délelőtt a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tart tárlatvezetést Bárkányi Ildikó néprajzkutató a tavasszal nyílt Ahol Szűz Mária is papucsban jár című kiállításon. A tárlaton az alapítvány gazdag gyűjteményből látható válogatás, a kísérő fotókon és filmeken pedig az alkotás folyamata ismerhető meg régi és mai mesterek vallomásai alapján.
Kora délután a Szent-Györgyi Albert Agórában szegedi és környékbeli néptáncegyüttesek tagjai adnak ünnepi műsort. Ezt követően rendezik A Bárkányiék - apáról fiúra című dokumentumfilm premierjét, melyen a papucskészítő Bárkányi család három generációjának történetét ismerhetik meg a nézők. A vetítés után alkalom nyílik a film készítőivel és a harmadik generációval, Bárkányi István papucskészítővel is találkozni.
Délután a gyerekek és kísérőik kézműves foglalkozásokon, hungarikum játszóházban és a Szegedi Papucshímző Kör tagjainak segítségével próbálhatják ki kézügyességüket: lehet majd papucsfejre motívumot tervezni, színezni, a kicsit nagyobbak és felnőttek pedig a hímzésbe is belekóstolhatnak.
Lesz papucsvásár is, érkeznek magyarországi és vajdasági papucsos mesterek, akiktől a helyszínen vásárolni lehet és rendelést is vesznek fel egyedi igényekre. A vásárt a papucshoz kötődő népművészeti és kézműves termékek kínálata színesíti.
Látható még az Agórában a Mesepapucsok kiállítás, amely a szegedi papucsok mesés világába kalauzol. A Dabasi Trafik Kör a szegedi papucsok mesei motívumvilágából indult ki egyedi installációjuk megalkotásakor, benne Attalai Zita újraalkotott papucsaival. A kiállításon láthatók gyerekpapucsok az alapítvány gyűjteményéből és a ma alkotó papucsos mesterek és papucshímzők munkái is.
A rendezvényen adják át először a Szegedi papucsért díjat, és az alapítvány meghirdeti új pályázatát is.
A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.
1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester - az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből - Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula "készítményeit" az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki "mélyen megilletődve" az önállósághoz hozzá is járult.
Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.
A szegedi papucsot nem csak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.
A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak. 
