Besztercebányai Mária-templom, a magyar építészet ékköve
2023. július 17. 00:16
A Besztercebánya főteréhez északról kapcsolódó várnegyed egyik legimpozánsabb épülete a gótikus Mária-templom, más néven Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplom. A korábban német templomként is ismert szakrális helyet az évszázadok alatt többször is átalakították. Lőcsei Pál mester gazdagon díszített szárnyas faoltáráról és kápolnáiról is nevezetes.
A római katolikus plébániatemplomot a korábbi négyszöges szentélyű romaneszk bazilika alapjaira a bányavárosba érkező németek építették fel a 13. század derekán. A vártemplom az akkori Besztercebánya legmagasabb pontjára épült. Késő gótikus formajegyeket az 1400-as években nyert. A templom körüli erődítményt már 1442-ben említik. A kőfal- és palánkerődítést a szász polgárok készítették.
A templom főoltára – Képek: Pásztor Péter
A templomot a következő évtizedekben bővítették. 1473-ban a templom déli részéhez hozzáépítették a Szent Andrást-kápolnát, valamint a Krisztus teste kápolnát. Alig egy évtizeddel később újabb kápolnával bővült a szakrális hely, a Keresztelő Szent János-kápolnát 1480-ban szentelték fel. A templom északi részén alakították ki a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a kápolnáját.
Sajnos több tűzvész is megrongálta a templomot.
A mai alakját az 1761-es tűzvész utáni helyreállítások után kapta.
A hatalmas tűzvész többek között elpusztította Lőcsei Pál mester míves faoltárát, ledőlt a tetőzet, a boltozat megsüllyedt. Ugyanakkor szerencsére több kápolna is épségben megmaradt.
A besztercebányai Mária-templom csodás környezetben található
Belső barokk kialakítása ekkor történik, a térhatású freskók és a főoltár ehhez az időszakhoz köthető. A magas gótikus ablakokat részben beépítették. A tetőzetet néhány méterrel alacsonyabbá tették. A templomhajó déli és északi része eredeti formában maradt meg.
A gótikus jegyek napjainkban az ablakpárkányokon lévő szobrocskákon figyelhetők meg. A Mária-templom belterét csodás barokk díszítés jellemzi.
A barokk stílusban átépített főhajó
A vártemplom új barokk mennyezeten kapott megemelt pilléreken. Ezeken Schmidt Antal illúziós falképeket alkotott. A tűzvész után a városi tanács képet rendelt a főoltár fölé a neves egri egyházi festőtől, Kracker Lukás Jánostól. A kép témája Szűz Mária mennybemenetele.
A templom legértékesebb emléke a bal oldali mellékkápolnában, a Szent Borbála gótikus kápolnában látható.
A Szent Borbála-oltár a híres Lőcsei Pál munkája (1509), közepén Mária a kis Jézussal, balra Szent Jeromos, jobbra pedig Szent Borbála.
A Szent Borbála-kápolna faragott szárnyas oltára
Az oltár szárnyait szenteket ábrázoló domborművek díszítik. Az oltár előtt helyezkedik el szép bronz keresztelőmedencéje.
A Szent Katalin-kápolnát ívelt bordázatú hálóboltozat fedi, a bejárat felett pedig nagyon szép a középkori, Szent Flóriánt és Szent Kristófot ábrázoló freskó, valamint a Mária Magdolnát ábrázoló triptichon.
Az egyik díszes ablak
A Mária-templom orgonája szintúgy a tűzvész utáni időszakból származik. Podkonicky Mihályt kérték fel az orgona elkészítésére 1779-ben. Az orgonának 24 regisztere volt három csoportba építve. Az adott korban mesterműnek számított.
A majd 250 év alatt több ízben is átépítették a kor kívánalmainak megfelelően.
A templom egyik legfőbb ékessége a templom külső falán látható.
A déli oldalon helyezkedik el a 15. századi stílusú szoborcsoport. A gótikus stílusú műalkotás Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén.
A Szent Katalin-kápolnát ívelt bordázatú hálóboltozat fedi, a bejárat felett pedig nagyon szép a középkori, Szent Flóriánt és Szent Kristófot ábrázoló freskó, valamint a Mária Magdolnát ábrázoló triptichon.
A Krisztus az olajfák hegyén műalkotás a templom déli külső oldalán
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Orbán Viktor kiemelte: Ferenc pápa személyes ismerőse és a békekezdeményezésben "fölbújtója, bátorítója, biztatója" is volt, tehát nagyon sokat köszönhet neki."Egy barátot vesztettem el, és Magyarország is elvesztette egy barátját, mert a Szentatya szeretett bennünket" - fogalmazott a kormányfő.
Ferenc pápát végakaratának megfelelően a Santa Maria Maggiore-székesegyház bal oldali mellékhajójában helyezték örök nyugalomra. Kérése szerint sírhelyét a bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítették el.
Simicskó István szerint "a papság gyalázásával, a hívők megalázásával és az egyház elleni gyűlölet tudatos szításával egy 21. századi keresztényüldözésbe kezdtek".
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
