Visegrádi államfői csúcstalálkozó lesz szerdán Prágában
2023. november 20. 21:28
Visegrádi államfői csúcstalálkozó lesz szerdán Prágában - jelentette be hétfőn a cseh elnöki hivatal.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök meghívására Prágába érkezik Andrzej Duda lengyel, Novák Katalin magyar és Zuzana Caputová szlovák államfő. A tanácskozásra a prágai várban kerül sor. A V4-es államfők legutóbb tavaly októberben, a szlovák elnökség idején találkoztak Pozsonyban. Csehországot, amely idén július elsejétől tölti be a csoport éves elnöki tisztségét, akkor még Petr Pavel elődje, Milos Zeman képviselte.
A Hradzsin sajtóosztályának hétfői közlése szerint az államfők megvitatják a Nemzetközi Visegrádi Alap legújabb projektjeit, és véleményt cserélnek nemzetközi kérdésekről.
Csehország - a prágai elnöki hivatal szerint - a visegrádi négyeket a jószomszédi kapcsolatok ápolására alkalmas közép-európai platformnak tekinti. "Az együttműködésnek gyakorlatiasnak kellene lennie, amely a négy ország lakosságának érdekeit szolgálja"; ezt jelzi a cseh elnökség mottója is: "V4 a polgárokért" - idézi a közleményt a CTK hírügynökség.
A Nemzetközi Visegrádi Alap, amely jelenleg 10 millió euróval gazdálkodik évente, kulturális projekteken, tudományos és oktatási együttműködésen keresztül támogatja a négy ország lakosságának jobb kölcsönös megértését. A Nemzetközi Visegrádi Alapot 2000-ben hozta létre a négy ország, s a működéséhez szükséges összeget egyenlő arányban közösen adják össze.
A cseh elnöki hivatal közlése szerint a visegrádi államfők megvitatják a Nyugat-Balkánt és a Keleti Partnerség országait érintő programokat, valamint az Ukrajna elleni orosz támadás következményeinek felszámolásához való hozzájárulás lehetőségeit. A tanácskozás témája lesz továbbá a V4-ek korszerű gazdasági fejlődésének és a régió stabilitásának bebiztosítása, a határokon átnyúló együttműködés. A csúcstalálkozó eredményeiről az államfők szerda délután sajtóértekezleten adnak tájékoztatást.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
