KSH: januárban 6650 gyermek született, és 11 723 ember halt meg
2024. február 29. 08:27
Az előzetes adatok szerint 2024 januárjában 6650 gyermek született, és 11 723 ember halt meg; 2023 januárjához képest a születések száma 12, a halálozásoké 1,1 százalékkal csökkent - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint januárban 6650 gyermek született, 12 százalékkal, 902 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor 11 723 ember vesztette életét, 1,1 százalékkal, 134 fővel kevesebb, mint 2023 januárjában.
A természetes fogyás a 2023. januári 4305-tel szemben 5073 fő volt. Továbbá 1678 pár kötött házasságot, ez 37 százalékkal, 449-cel több a 2023. januárinál.
Idén januárban ezer lakosra 8,2 élveszületés és 14,4 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 1,1, a halálozási arányszám pedig 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2023 januárjában, ennek következtében a természetes fogyás 1,0 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre nőtt.
Ezer élveszületésre 3,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékponttal magasabb az előző év januárinál - tették hozzá.
A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelék volt, 0,6 ezrelékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban - írták.
A közlemény szerint 2023 februárja és 2024 januárja között 84 298 gyermek született, 5111-gyel, 5,7 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Ebben az időszakban 127 066-an haltak meg, 8009-cel, 5,9 százalékkal kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. Az adatok szerint 50 599 pár kötött házasságot, 12 371-gyel, 20 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
