Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
2024. április 23. 11:12
Az ukrán korrupcióellenes ügynökség gyanúsítottként kezeli Mikola Szolszkij mezőgazdasági minisztert egy olyan nyomozásban, amely állami földek illegális megszerzésével kapcsolatos, a vizsgálat mintegy 7 millió dollár értékű ügyben folyik – jelentette kedden az ukrán média.
kiyivindependent
A miniszter és tárcája a Reuters hírügynökség megkeresésére egyelőre nem kommentálta az ügyet. Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal közleményében azt írta, hogy egy hivatalban lévő minisztert gyanúsítanak azzal, hogy ő irányította azt a rendszert, amely 291 millió hrivnya (7,35 millió dollár) értékű állami földterület illegális megszerzésére irányult.
A dokumentum nem nevezte meg Szolszkijt, de azt írta, hogy a gyanúsított a parlament mezőgazdasági bizottságának korábbi elnöke. Ezt a posztot Szolszkij töltötte be 2022 márciusi miniszteri kinevezése előtt.
A közlemény szerint az említett rendszerben arra is kísérletet tettek, hogy további 190 millió hrivnya értékű földterületet is megszerezzenek.
Az ukrán korrupciós botrányok súlyosan fenyegetik az ország európai uniós csatlakozási törekvéseit is.
Az ukrán védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben.
Ha megerősítést nyer a gyanúsítás, Szolszkij lesz az első miniszter, akit korrupciós ügyben gyanúsítottként neveznek meg Volodimir Zelenszkij államfő ideje alatt.
Kiemelt kép: Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának brüsszeli ülésén 2023. május 30-án.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
