Biden és Trump is reagált az egyetemi tüntetésekre
2024. május 2. 22:01
Joe Biden elítélte csütörtökön az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, amelyeket Izrael gázai övezeti hadművelete vált ki az Egyesült Államokban, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét.
Az amerikai elnök most először foglalt állást nyilvánosan a csaknem két hete kirobbant heves egyetemi tüntetésekkel kapcsolatban. Donald Trump elnök, republikánus párti elnökjelölt-aspiráns a radikális baloldalt tette felelőssé az erőszakos egyetemi tüntetésekért.
Biden a washingtoni Fehér Házban elmondott néhány perces beszédében elítélte az erőszakos, törvénytelen cselekedeteket és az antiszemitizmust. Kijelentette, hogy egyszerre kell fenntartani a szólás szabadságát és a jog uralmát, mert "az Egyesült Államok nem autoriter ország, amelyben embereket el lehet hallgattatni". Hozzátette, hogy a törvény a békés tüntetéshez való jogot védi, de nem része annak és jogellenes a vandalizmus, mások megfélemlítése. A rend helyreállítása érdekében azonban a Nemzeti Gárdát nem szükséges mozgósítani - tette hozzá.
Joe Bident a múlt hét elején egy kampányrendezvényen újságírók kérdezték a tiltakozásokról, akkor annyit mondott, hogy elítéli az antiszemitizmust, de azokat is, akik nem értik meg a palesztinok helyzetét.
A tüntetésekkel kapcsolatban Donald Trump New York-i bírósági tárgyalása előtt nyilatkozott csütörtökön, és kijelentette, hogy a baloldalról indult erőszakos mozgalmat meg kell állítani. A radikálisok célja átvenni a hatalmat az Egyesült Államokban - mondta, és hozzátette, hogy elnökként ezt meg fogja akadályozni. Méltatta a rendőröket, akik New Yorkban és Los Angelesben intézkedtek az erőszakos tüntetőkkel szemben.
Csütörtökön a Yale Egyetemen, valamint New Yorkban a Stony Brook Egyetemen, és Dallasban is voltak letartóztatások. A Portlandi Egyetemen a délelőtti órákban tiltakozók egy csoportja szintén összetűzésbe keveredett a rendőrökkel. Az aktivisták gázmaszkban és szemeteskukából készített pajzsokkal közelítették meg a rendőröket, de ők visszaszorították őket. Los Angeles rendőrsége közölte, hogy 132 embert vettek őrizetbe csütörtök kora reggelre, amikor felszámolták az ottani illegális tüntetést.
A csütörtöki összesítések szerint április 17-e óta az Egyesült Államok több mint 30 egyetemén összesen már 1750 embert vettek őrizetbe a tüntetéseken. A New York Post című napilap azt írta, hogy a Columbia Egyetemnél és a City College-nál kedd éjjel őrizetbe vett 282 ember csaknem fele nem az egyetemhez tartozó aktivista volt.
A Minnesotai Egyetemen csütörtökön folytatódhatott a tanítás, miután az intézmény vezetői megállapodtak a tüntetőkkel, hogy sátortáboruk megszüntetéséért cserébe az egyetem vezetése megfontolja követeléseiket. Ezek között szerepel például az izraeli-amerikai kapcsolatok felszámolása.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
