Drónpilótaképzés indult a Soproni Egyetemen, a gyakorlati oktatást 13 újonnan beszerzett pilóta nélküli repülő eszköz segíti - tudatta a felsőoktatási intézmény az MTI-vel pénteken.
A közlemény szerint az egyetem képzési profiljába tartozó szakterületeken az utóbbi évtizedben egyre nagyobb szerepet kaptak az automatizált légi megfigyelő és térképészeti rendszerek, és a jövő megkerülhetetlen kellékei lesznek.
A Soproni Egyetemen folytatott erdészeti, vadbiológiai és geoinformatikai kutatások során az elmúlt 15-20 évben rendszeresen használták a pilóta nélküli légi rendszereket, de alaptantervbe integrált tantárgyi képzés eddig nem volt.
A kihívásokra válaszolva indította az egyetem erdőmérnök kara februárban a Távpilóta (drónpilóta) alapismeretek megnevezésű tárgyat, amely heti két óra elméletet és két óra gyakorlatot jelent egy féléven keresztül.
A képzést a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet, illetve a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet együtt működteti.
A tárgy oktatásához az egyetem első körben 13 drónt, szimulátorokat és egyéb segédeszközöket szerzett be, amelyek megalapozzák a gyakorlati készségek elsajátítását.
Az eszközparkot a kar a jövőben tovább bővíti, ami a képzésbe vont hallgatók számának növekedését is elősegítheti.
Az alapozó tárgyat az egyetem a jövőben további szakirányú képzések elindításával kívánja folytatni, így a gyorsan fejlődő pilóta nélküli légi rendszerek (UAS) alkalmazására felkészült szakembereket biztosít majd az erdészeti, természetvédelmi, környezetvédelmi, vadgazdálkodási, geomatikai és kultúrmérnöki iparágak számára.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
