A bukovinai székelyek az egyik legjobban szervezett népcsoport
2024. június 15. 14:21
A bukovinai székelyek az egyik, ha nem a legjobban szervezett népcsoport a Kárpát-medencében, amit a hagyományőrző tevékenységüknek köszönhetnek - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Hőgyészen.
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a Székely házban 18. alkalommal megrendezett székely találkozón felidézte, a Székely Szövetség - később a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége - 35 éve, 1989. május 21-én alakult meg Bonyhádon.
Az azóta végzett munkának köszönhetően a szövetség ma már 46 tagszervezettel - székely egyesületekkel, körökkel - működik a leginkább Völgységben, Észak-Baranyában, de dél-erdélyi, székelyföldi településeken és három vajdasági községében is vannak tagjaik - mondta.
Kiemelte, a bukovinai székelyek minden körülmények között, akárhány térségben, akárhány áttelepítés után is meg tudták őrizni identitásukat. "Ma vannak politikai vezetőink, papjaink, tanáraink, híres embereink, minden szinten be tudjuk mutatni önmagunkat, és bárhol büszkén vállalhatjuk bukovinai székelységünket" - fogalmazott a bukovinai székely származású államtitkár.
László Eszter, a szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, a találkozóra 36 településről csaknem ötszázan érkeztek Hőgyészre, köztük a székelyföldi Madéfalváról és a szerbiai Hertelendyfalváról.
A bukovinai székelyeket 1941-ben magyar-román egyezmény alapján telepítették le a Bácskában, ahonnan 1944-ben menekültek Magyarországra. 1945-ben - részben a kitelepített németség helyén - Tolnában, Baranyában és Bács-Kiskunban találtak új otthonra. Hőgyészen mintegy 90 székely család települt le.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
