El-selejtező - A Paks a Vajdahunyaddal kezdi a kupaidényt
2024. július 10. 12:02
A hazai labdarúgócsapatok közül elsőként csütörtökön a Magyar Kupa-győztes Paks kezdi meg szereplését a nemzetközi kupasorozatok 2024/25-ös idényében, méghozzá az Európa-liga selejtezőjében.
A vajdahunyadi ősi magyar vár - wikipedia
A tolnai együttes és erdélyi ellenfele, a másodosztályú vajdahunyadi Corvinul egyformán másodjára lép ki a kontinentális porondra. A Paks 13 éve ugyanebben a sorozatban két kört is ment, igaz, mostani riválisa jóval erősebbnek tűnik, mint debütálása alkalmával az andorrai Santa Coloma, de a folytatásban kiejtett norvég Tromsönél már nem feltétlen. A vajdahunyadi gárda még többet várt arra, hogy ismét nemzetközi színtéren mutassa meg magát, ugyanis az 1982-es UEFA Kupa-szereplése óta - akkor a második fordulóban búcsúzott - indul újra az európai kupasorozatok valamelyikében.
A Paks keretében nagy változás nem történt, komoly távozója nem is volt, érkező oldalon nagyobb igazolásként pedig Ötvös Bence említhető, aki a kiesett Kisvárdát hagyta ott. Az összeszokottság különösen sokat érhet Bognár György vezetőedző és csapata számára, amikor az idény még nem kezdődött el.
Vajdahunyad ősi magyar címere - wikipedia
A rivális viszont már lejátszotta első tétmérkőzését az új idényben, ugyanis múlt csütörtökön 3-0-ra kikapott a bajnok FCSB-től a helyi Szuperkupáért kiírt találkozón. A vajdahunyadi Corvinul esetében megtévesztő lehet, hogy csak a másodosztályban szerepel, mivel az előző idényben nemcsak nagy meglepetésre története legnagyobb sikerét elérve kupagyőztes lett, de másodikként feljutott volna az élvonalba is, csakhogy a klub nem magántulajdonban van, így nem léphetett fel az első osztályba, hiába vívta ki annak lehetőségét a pályán.
A találkozó, melyet az M4 Sport élőben közvetít, 19 órakor a norvég Mohammad Usman Aslam sípjelére kezdődik. A visszavágót jövő csütörtökön Nagyszebenben rendezik, a továbbjutóra pedig a fiumei HNK vár a következő körben, míg a párharc vesztese a Konferencia-ligába átkerülve a ciprusi AEK Larnacával méri össze a tudását.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
