Az elmúlt hat hónap adatai alapján dinamikusan terjednek az Android rendszereket érintő pénzügyi fenyegetések, valamint a mobilbankoláshoz kapcsolódó kártékony programok, az ESET kiberbiztonsági cég elemzése szerint az adattolvajok most már egyre többször a mesterséges intelligenciát, a generatív AI-eszközöket is felhasználják támadásaik során.
Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának tájékoztatása szerint 2023 óta folyamatosan nő a mesterséges intelligencia igénybevételével történő támadások száma, és ez a tendencia folytatódni fog.
A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki szerint a magyarországi viszonyok között a korábban megszokott gyenge helyesírású átverések mellett egyre gyakrabban érkeznek az AI segítségével generált jó minőségű szövegek, illetve megjelentek már a magyar hírességek nevével visszaélő generált fotós és deepfake videós csalások is.
Az ESET szakértői egyebek mellett felhívták a figyelmet arra, hogy az új, mobilokat veszélyeztető GoldPickaxe kártevő képes arcfelismeréssel összefüggő adatokat lopni, hogy megtévesztő deepfake videókat hozzon létre, amelyeket a rosszindulatú szoftver működtetői pénzügyi tranzakciók hitelesítésére használnak. A GoldPickaxe Android és iOS verzióval is rendelkezik, és kártékony alkalmazásokon keresztül veszi célba az áldozatokat.
Közölték, az adattolvajok a hivatalos játékplatformokat megkerülő gamereket is támadják, a közelmúltban ugyanis kiderült, hogy néhány feltört videójáték és az online többszereplős játékokban használt csaló (cheat) eszközök adattolvaj kártevőket tartalmaznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
