Holland bűnbandák kiskorúakat használnak fel bűncselekményekre
2024. augusztus 27. 10:58
A holland bűnbandák gyakran kiskorúakat használnak bűncselekmények elkövetésére Belgium és Németország területén is - figyelmeztetett kedden a holland ügyészség (OM), hozzátéve, hogy elsősorban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről és autólopásokról tudnak.
Limburg régió emberkereskedelemmel foglalkozó ügyésze a De Telegraaf című holland lapnak kiemelte, hogy a belga hatóságok a kiskorú gyanúsítottakat a hollandiainál is hamarabb szabadon engedik, és büntetés helyett többnyire csak figyelmeztetésben részesítik őket.
Elmondta: az őrizetbe vett kamaszok voltaképpen emberkereskedők áldozatai, akik saját céljaikra használják őket. Mint mondta, a hatóságoknak az igazi elkövetőkre kéne összpontosítaniuk, akik, ha emberkereskedelemmel is megvádolnák őket, akár 12 év börtönbüntetést is kaphatnának.
Mindazonáltal beismerte, hogy a hatóságoknak nehéz dolguk van az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésében, a nyomozást ugyanis - a kapacitáshiány mellett - egyrészt nehezíti, hogy a kihágások határokon átívelnek és a jogi segítségnyújtással kapcsolatban beérkezett kérelmek adminisztratív oldalával is meg kell küzdeni.
Figyelmeztetett arra is, hogy ha sikerül is elkapni a kiskorú elkövetőt, a bűnbandák nagyon hamar találnak újakat.
"Éppen ezért a megelőzés a legfontosabb, elsősorban az, hogy figyelmeztessük a jelenségre a kamaszokat és a szüleiket" - szögezte le.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
