Macron eltávolításáról szóló határozatot írtak alá francia képviselők
2024. szeptember 5. 20:03
Sajtóértesülések szerint a dokumentumot az Új Népfront baloldali blokkjának 81 képviselője írta alá, közülük 72-en az Engedetlen Franciaország pártfrakció parlamenti képviselői, valamint a Zöldek és számos más baloldali demokrata és republikánus képviselőcsoport.
Mivel Emmanuel Macron elnök nem hajlandó miniszterelnököt kinevezni a július 7-i parlamenti választásokon első helyen végzett koalícióból, a határozati javaslat szerzői kérvényezték, hogy a parlament indítson vádemelési eljárást a köztársasági elnök ellen - idézte az Új Népfront közleményét a Franceinfo.
„Nincs erre példa az Európai Unió egyetlen országában sem. Mindenhol az első pártot, még ha kisebbségben is, de megbízzák a kormányalakítással” - tette hozzá az Új Népfront.
A Macron felelősségre vonását célzó határozatot augusztus végén kezdeményezte az Engedetlen Franciaország párt.
A kezdeményezés elbírálásáról a francia parlament alsóháza dönt. Ezt követően a határozat szövegét a törvényalkotási bizottságnak jóvá kell hagynia, majd két héten belül az Országgyűlés kétharmadának meg kell szavaznia. Az utolsó két szakaszt a parlament felsőházában – a szenátusban – is le kell zárni, ahol a baloldalnak nincs többsége, maga a párt pedig egyáltalán nem képviselteti magát. Ha azonban a szöveget a Szenátus elfogadja, akkor mindkét kamara közös ülést tart, a határozatot mindkét kamara 925 parlamenti képviselője közül 617-nek támogatnia kell.
Macron korábban kizárta annak a lehetőségét, hogy a megalakuló kormányban egy baloldali koalíció részt vegyen, annak ellenére, hogy az előrehozott parlamenti választásokat megnyerte, és 577 képviselői helyből 182 helyet kapott az ország nemzetgyűlésében. Ezt azzal magyarázta, hogy a baloldal kormánya azonnal bizalmatlansági szavazás elé néz.
Az előrehozott parlamenti választásokon a baloldali blokk nyerte a szavazatok többségét Macron „Együtt a Köztársaságért” elnöki koalíciója, amely 168 képviselői helyet kapott a nemzetgyűlésben. A jobboldali Nemzeti Gyűlés párt republikánus szövetségeseivel 143 mandátummal a parlament harmadik erőjévé vált. Így egyetlen politikai erő sem kapott többséget az új kormány megalakításához.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
