Levélben köszöntötte Orbán Viktor a 100. születésnapján Jimmy Cartert
2024. október 1. 17:58
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar nép nevében jókívánságait fejezte ki Jimmy Carter korábbi amerikai elnöknek századik születésnapja alkalmából – tájékoztatott Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden.
Büszke vagyok arra, hogy ezen a jelentős napon világszerte több ezer emberhez csatlakozva fejezem ki tiszteletemet és elismerésemet egy családapa, egy odaadó keresztény és egy egyedülálló életút iránt – fogalmazott a levélben Orbán Viktor, hozzátéve: Jimmy Carter kivételes helyet foglal el a magyarok szívében, mert nemcsak tiszteletünket érdemelte ki, hanem a szívünket is elnyerte.
„A magyar nemzet mindig úgy fog gondolni Önre, mint az Egyesült Államok elnökére, aki visszaadta nekünk a Szent Koronát, visszaadta az ezeréves magyar államiság és keresztény hagyomány szimbólumát. Ez a cselekedet abban a pillanatban a remény fénye volt számunkra egy reménytelen időben” – írta.
Államfőnek járó köszöntés fogadta Őfelségét, a Szent Koronát 1978. január 6-án Ferihegyen. Vance külügyminiszter értetlenül kérdezte: miért volt a hét ágyúlövés, hiszen nem az elnök érkezett, csak a külügyminiszter. A hét ágyúlövés nem önnek szólt, miniszter úr, hanem a Szent Koronának – volt a válasz. Kép: honvedelem.hu
Orbán Viktor levele végén háláját fejezte ki Jimmy Carter exelnöknek a magyar nemzet melletti bátor elkötelezettségéért. Október 1-jén lett százéves Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39., demokrata párti elnöke, aki 1977 és 1981 között volt hivatalban. A Nobel-békedíjjal kitüntetett Carter az Egyesült Államok legidősebb élő és egyben minden idők legmagasabb életkort megélt elnöke.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
