Kósa Miklóst választották a 2023/24-es vívóidény legjobb versenybírójának a kard szakágban.
A hunfencing.hu oldal emlékeztet rá, hogy a magyar szakember két második hely után került az élre a nemzetközi szövetség (FIE) döntése alapján.
A párizsi olimpián többek között a női egyéni és női csapatdöntőben, valamint a férfi egyéni elődöntőben és a bronzmeccsen tevékenykedett.
A magyar szövetség oldalának beszámolója szerint nem volt meglepő, hogy őt választotta a legjobbnak a FIE, mivel gyakorlatilag hiba nélkül, általános megelégedésre látta el feladatát.
A 42 éves Kósa az előző két évben második, azt megelőzően harmadik lett ezen a választáson. Párizsban már a harmadik olimpiáján bíráskodott.
A szakember a honlapon úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedben a kardbíráskodás lényege és alapfelfogása nem sokat változott, ő viszont érzése szerint egyre rutinosabb és tapasztaltabb lett.
Szerinte sikerének titka a vívás, a magyar kardvívás szeretete, a sportág iránti alázat és tisztelet, ha ez nincs meg, akkor hiába lehet valakinek érzéke a zsűriskedéshez, sosem ér a csúcsra.
A Vasas edzőjéként Kósának számos korosztályos világ- és Európa-bajnoki érmes, illetve válogatott tanítványa van, és nem titkolja, hogy vélhetően ez volt a befejezése a nemzetközi bírói tevékenységnek.
"Ez az elismerés a hab a tortán. Látványos lenne azt mondani, hogy így kell abbahagyni. Ám már korábban érlelődött bennem ez a gondolat. A jövőben minden energiámmal a tanítványaimat és a magyar vívást szeretném segíteni – edzőként. És ebbe már nem fér bele a magas szintű nemzetközi bíráskodás" - árulta el.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
A KDNP derekegyházi Családi Napján tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány családpolitikai intézkedései, köztük a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start hitel és a CSOK Plusz olyan lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
