A Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága a Nemzeti Sportügynökség szervezésében idén novemberben is megtartotta évértékelő sportvezetői találkozóját.
sportudvar
Az államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár beszámolt arról, hogy a sportirányítás hogyan értékeli a párizsi szereplést és tájékoztatta a sportszervezetek vezetőit a következő olimpiai ciklusra vonatkozó újításokról.
A sportállamtitkárság által életre hívott, immár hagyományossá vált kétnapos rendezvényre több mint 200 hazai sportvezető fogadta el a meghívást. Az esemény a szakmai előadások meghallgatása mellett lehetőséget teremt a sportélet szereplőinek a személyes eszmecserére és a kapcsolatépítésre is.
Schmidt Ádám, a találkozó házigazdája előadásában értékelte a párizsi szereplést a sportirányítás szemszögéből, amely során hangsúlyozta, hogy a magyar sport az egyre erősödő versenyben is megtartotta előkelő pozícióját a világban. Beszélt továbbá a jövő évre vonatkozó támogatásokról, valamint a következő olimpiai ciklus átfogó stratégiájáról is, amelyet hamarosan szélesebb körben is részletesen ismertetni fognak.
Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a párizsi olimpia szervezése kapcsán osztotta meg gondolatait a konferencia résztvevőivel, kiemelve a kritikus pontokat, valamint a jó és a kevésbé jó gyakorlatokat.
Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja a NOB szempontjából értékelte a párizsi olimpiai és paralimpiai játékokat. A parasportot érintő tendenciákról, lehetőségekről és célokról Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke tartott előadást a jelenlévőknek.
A szakmai előadások között Topál József viselkedéskutató, etológus a sportolók teljesítményét irányító idegrendszeri feldolgozási módokat ismertette, és bemutatta azokat az innovatív technológiákat, amelyek segíthetnek a magasszintű teljesítmény hatékonyabb elérésében. Harsányi Szabolcs Gergő sportszakpszichológus azt boncolgatta, ki alkalmas arra, hogy a csúcsra jusson.
A sportsikerekhez vezető útról sportoló és szülő szemszögéből osztotta meg gondolatait egy kerekasztal-beszélgetés során Illés Fanni paralimpiai bajnok úszó, Gazsó Alida Dóra olimpiai ezüst-, és bronzérmes kajakos, illetve édesapja, Gazsó László.
Az esemény programjában szó esett továbbá a párizsi eredményesség regionális összehasonlításáról, a magyar lakosság sportfogyasztási szokásairól és a sporttáplálkozás egyre fontosabb szerepéről is.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
