Visszatérhet a növekedéshez a magyar gazdaság az idei negyedik negyedévben, a jelek szerint átmeneti volt a harmadik negyedévi visszaesés - mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem versenyképességi konferenciáján.

Az államtitkár a magyar versenyképességet meghatározó tényezőkről kifejtette: a gyengélkedő német ipartól való függőség lehúzza a hazai ipari termelést, ugyanakkor Magyarországon folyamatban vannak olyan jelentős beruházások, amelyek jövőre üzembe lépve érdemben járulhatnak hozzá a hazai GDP növekedéséhez.

Az európai versenyképesség gyengülése, illetve a német gazdaságtól való függőség miatt fogalmazódott meg a kormány részéről a gazdasági semlegesség, ami nem azt jelenti, hogy Magyarország elfordul a nyugati gazdaságoktól, de folytatni szeretné a keleti nyitás politikáját az exportpiacok bővítése érdekében
- hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Suppan Gergely előadásában kiemelte, hogy Európa versenyhátrányba került az elmúlt időszakban, az innováció alacsonyabb fokú, kevesebb a szabadalom, mint az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kínában, és riválisaival szemben a mesterséges intelligencia területén sem kap lényegi szerepet.

Az ukrán-orosz háború felerősítette a versenyképességi hátrányt, Európa lemondott egy hatalmas piacról, Oroszországról, helyét ott Kína foglalta el. Az európai energiaköltségek jelentősen meghaladták az amerikait, ami sok ágazatot hoz óriási versenyhátrányba a kontinensen, egyebek között a vegyipart, a nehézipart, a járműgyártást - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Elmondta: mivel a külső piacok jelenleg nem tudják húzni a magyar gazdaságot, ezért jobban kell építeni a belső tartalékokra.

A belső fogyasztás erősödik, ugyanakkor a reálbérek növekedéséhez képest még mindig alacsony; a megtakarítási ráta a vállalatoknál és a lakosságnál is magas, a hitelpenetráció pedig gyenge, még él az óvatossági motívum - mutatott rá. Hozzátette: a kormány célja, hogy a bérnövekedés folytatódjon, ezt szolgálja az aláírt hároméves bérmegállapodás is.

Suppan Gergely kiemelte: ahhoz, hogy béremeléseket a kis- és középvállalkozások (kkv) ki tudják gazdálkodni, érdemben kell a hatékonyságukat növelni. Ebben szintén partner a kormány, a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv és számos egyéb program is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok magasabb növekedési fokozatba kapcsoljanak - közölte.

A helyettes államtitkár egyebek között felhívta a figyelmet a megfizethető lakhatást segítő intézkedésekre. Elmondta: nem csak a keresleti, hanem a kínálati piac erősödését is szeretnék ösztönözni, a cél az, hogy Magyarországon évente legalább 25 ezer új lakás épüljön az idén várható 15-16 ezer helyett.