A magyar fogyasztók fizették a legkedvezőbb rezsidíjakat Európában novemberben, és vásárlóerő-paritás alapján is Magyarországon volt a legalacsonyabb a lakossági fogyasztók által fizetett földgáz és villamos energia átlagára – mondta a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Németh Szilárd az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült, az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait bemutató nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetve elmondta: novemberben a földgáz lakossági átlagára Budapesten kilowattóránként (kWh) 2,56 eurócent volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legalacsonyabb.

Az átlagot húsz százalékkal meghaladó fogyasztás esetén az árak csak Belgrádban és Zágrábban voltak alacsonyabbak. A magyar fogyasztók a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás határáig a legalacsonyabb árat, kilowattóránként 9,31 eurócentet fizettek a villamos energiáért. Azok a háztartások, amelyek húsz százalékkal többet fogyasztottak a megadott éves átlagfogyasztásnál, azok kilowattóránként 10,73 eurócentért juthattak villamos energiához, ami a második legkedvezőbb ár európai összehasonlításban Belgrád mögött. A régiós fővárosokban a magyar ár többszörösét fizetik rezsire a fogyasztók – mondta, kiemelve Prágát, ahol a végfelhasználói árak a budapesti érték négyszeresét teszik ki.

Megjegyezte: a földgáz esetében tízből kilenc, a villamos energiánál pedig tízből nyolc háztartás a támogatott kategóriába esik. Vásárlóerőparitás alapján a magyar fővárosban mind a lakossági földgáz, mind a villamos energia átlagára a legalacsonyabb volt a vizsgált városok között. Egy kétkeresős család esetében pedig az rezsidíjak jövedelemarányosan Luxemburg után Magyarországon voltak a legalacsonyabbak. A módszertanról szólva elmondta, a jelentésben szereplő árak tartalmazzák a rendszerhasználati díjat, az áfát, és az energiaadót is.

Jelezte: a nemzetközi felmérés eredményeit a Századvég egy európai országokra kiterjedő vizsgálata is alátámasztja. Magyarországon a megkérdezettek hét százaléka válaszolta, hogy nem tudja megoldani a rezsiszámlák kifizetését, szemben az uniós 21 százalékos átlaggal. Németh Szilárd beszélt arról is, hogy a magyar rezsivédelmi politikát folyamatosan támadják az Európai Unióból, és ennek „vannak magyar kijárói is”, mind a „régi”, mind az „új baloldal” részéről. Az Európai Parlament által múlt héten elfogadott, a Tisza Párt által is támogatott „háborús politikai nyilatkozat” kiterjesztené a szankciókat az orosz gázra és uránra – fogalmazott. Ez az egész magyar energiapiacot veszélyeztetné és Magyarország négy-ötszörös áron jutna hozzá ezekhez az energiaforrásokhoz, ami hasonló mértékű áremelkedéssel járna – emelte ki.

Hangsúlyozta: jövőre is folytatódik a kormány rezsivédelmi politikája, a 2025-ös költségvetés 880 milliárd forintot irányoz elő erre a célra.