Nyolc jelölt indul Horvátországban az államfői tisztségért a december 29-ei választáson, köztük a jelenlegi elnök, Zoran Milanovic - jelentette be az országos választási bizottság (DIP) szerdán.

Ezzel hivatalosan is megkezdődött a választási kampány, amely 16 napig tart, és december 27-én éjfélkor ér véget, miután kampánycsend lép életbe.

A független Horvátország nyolcadik elnökválasztásán bejegyzett politikai pártok vagy a választók indíthatnak jelölteket, akiknek legkevesebb 10 ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A legtöbb, 13 jelölt 2005-ben volt, öt évvel ezelőtt 11 indultak az államfői posztért.
A hivatalos kampányban a jelenlegi elnökön kívül bemutathatja még programját Miro Bulj, a Híd (Most) jelöltje, Tomislav Jonjic független jelölt, Ivana Kekin a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség jelöltje, Branka Lozo, az Otthon és Nemzeti Összefogás (DOMINO) jelöltje, Dragan Primorac, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és koalíciós partnerei jelöltje, Marija Selak Raspudic és Niko Tokic Kartelo szintén független jelölt.

Közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2025. január 12-ére írták ki.

Horvátországban az államfőt közvetlenül választják meg, mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg.

Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába.

Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért.

Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról, és erről értesítenie kell a parlamentet.
Alkotmányos jogának megfelelően dönthet az érdemrendek és kitüntetések odaítéléséről, valamint kegyelmi döntést hozhat. Ő írja ki a parlamenti választásokat, és hívja össze a parlament első plenáris ülését. Az államfő bízza meg kormányalakítással azt a kormányfőjelöltet, aki a legtöbb képviselő bizalmát élvezi, továbbá az alkotmánynak megfelelően népszavazást írhat ki.