Joe Biden amerikai elnök pénteken megerősítette, hogy nem tervez saját magának kegyelmet adni, de nem zárta ki, hogy esetleg előzetes kegyelmet adjon olyanoknak, akiket Donald Trump ellenségeinek tekint.
Az USA hamarosan leköszönő elnöke pénteken kijelentette, hogy nem fontolgatja saját magának vagy családtagjainak a kegyelem adást. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón egy riporter rákérdezett, hogy tervez-e ilyen lépést, mire Biden határozottan válaszolt:
„Miért kellene kegyelmet adnom magamnak? Semmi rosszat nem tettem, és nem is gondolkodom ezen.”
Biden arra is emlékeztetett, hogy tavaly nyáron még kategorikusan kijelentette, nem fog kegyelmet adni fiának, Hunter Bidennek, végül azonban mégis megtette, ahogy azt a hirado.hu is megírta korábban.
pr newswire uk
Amikor a riporterek arról érdeklődtek, hogy esetleg más személyek számára is fontolgat-e kegyelmet, Biden elmondta, hogy nem kíván részletes tájékoztatást adni erről, de hozzátette, hogy azoknak, akiket szerinte Trump elnök büntetne, esetleg kegyelmet adhat, írja a Daily Wire.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
