Hiteltelen a Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.
Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott, időszerűnek érezték, hogy megvizsgálják a Transparency módszertanát, mert a TI elemzései rendszeres hivatkozási alapjai a médiának, és azon keresztül a gazdasági és politikai döntéseknek, amelyek hazánk lejáratását, sőt gyakran megbüntetését célozzák.
Többek közt a megbukott amerikai kormány is a TI korrupciós indexére hivatkozva indokolta az egyik magyar miniszter elleni szankciót - tette hozzá.
A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta: a korrupciós index vizsgálatakor nagyon sok visszásságot találtak. A Transparency szakmailag vitatható, egyoldalú, elfogult módszertannal dolgozik - jelentette ki, hozzátéve: összesen nyolc pontot találtak, amelyek igazolják, hogy a TI állításai hiteltelenek.
Mráz Ágoston Sámuel felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupció érzékelési index valójában nem is a Transparency saját felmérése, hanem 13 másik index "kimazsolázott" részeredményeit összesíti, azaz csupán más elemzések "újrahasznosítása".
A korrupciós indexnek valójában semmi köze a korrupció mértékéhez - folytatta, jelezve: nem közvélemény-kutatásról van szó, hanem néhány gondosan kiválasztott szakértő véleménye alapján állítottak fel rangsort. Az értékelők névsora vagy nem ismert vagy kizárólag kormánykritikus, elfogult szakértőkből álló kör ítéli meg az országokat - mondta.
Mráz Ágoston Sámuel rámutatott: a TI által felhasznált elemzések körbehivatkozzák egymást, ami "módszertani nonszensz", ráadásul országonként különböző és eltérő számú indexeket vesznek figyelembe, sőt még a vizsgált időszakok sem egyeznek meg, a végeredmény így nem lehet hiteles.
Elmondta azt is, hogy a Transparency-t támogató, liberális vezetésű országok előkelő helyen szerepelnek a korrupciós index rangsorában.
A Nézőpont Intézet vezetője rögzítette: nem igaz az az állítás, hogy Magyarország a legkorruptabb európai ország. Az Európai Unió hivatalos felmérése, az Eurobarometer rangsor szerint az EU 27 tagállama közül Magyarország a hetedik legkevésbé korrupt. Hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése - idézte fel.
"Mindezek alapján a Nézőpont felszólítja az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a médiát és a közvéleményt, hogy a jövőben ne hivatkozzanak a Transparency indexére" - szögezte le Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: ha a téves következtetésre jutó elemzés ezután is hivatkozási alapul szolgál, akkor petíciót indítanak, és nemzetközi tiltakozást kezdeményeznek.
Közölte továbbá, felszólítják a Transparency-t, hogy módosítson a módszertanán, és ezt az indexet ebben a formában többé ne publikálja, mert félrevezető.
MTI
„Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel" – mondta az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter 2004. augusztus 17-én a Népszabadságnak adott interjújában. Az összes korrupciót kutató intézet gyávának bizonyult ahhoz, hogy ezt az állítást megvizsgálja. Medgyessy Péter ezt a kijelentését két nappal később az állami televízió élő műsorában megerősítette. Ám egy nappal később puccsal megbuktatták, akkor került a korruptnak nyilvánított SZDSZ segítségévél Gyurcsány Ferenc hatalomra. Ez az MSZP-SZDSZ puccs alátámasztotta, hogy Medgyessy Péter ekkor igazat mondott.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.