A magyar művelődés napja - Nemzeti Cirkuszművészeti Központ
2025. január 17. 18:21
Nyílt napot tart a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a magyar kultúra napján, amelynek keretében beszélgetésekkel, interaktív játékokkal és cirkuszi tárgyak bemutatójával várják a közönséget.
nkk
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum rákosligeti épületében január 22-én, a magyar kultúra napján Generációk és családok találkozása a cirkuszművészetben címmel artistaművészek mesélnek életükről, pályájukról és családjukról - olvasható a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ MTI-nek küldött közleményében.
A programon Zsilák György Fudi és Zsilákné Magyar Zsuzsanna, Graeser József Dodi és Graeser Józsefné Betty, valamint Richter Dániel artistaművészek mesélik el személyes történeteiket saját gyermekkorukról, családjukról és pályájukról, a zsonglőrködésről, az oroszhintáról és a bohócmesterségről, miközben betekintést engednek a cirkuszi generációk és artista dinasztiák világába.
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum saját gyűjteményéből cirkuszi gyermekkönyveket és könyvritkaságokat, hangzó zenekari kottákat, dokumentumfilmeket, családfákat, levéltári dokumentumokat, kosztümöket, rekviziteket és sok más érdekes műtárgyat mutat be.
Ezek között látható lesz többek között a leghosszabb, a legkisebb és a legújabb cirkuszmúzeumi műtárgy is, utóbbi egy Beck Ö. Fülöp szobrászművész által készített bronz szoborpár, amelyek a Fővárosi Nagycirkusz történetének kiemelkedően sikeres lóidomár igazgatóját, Beketow Mátyást (eredeti nevén Matvej Ivanovics Beketovot) és artista feleségét cirkuszi bohócokként ábrázolják.
A Tudományos tár muzeológus, könyvtáros és levéltáros munkatársai betekintést engednek a gyűjteményi raktárakba, a gyűjteménygyarapítás és feldolgozás, valamint a családfakutatás folyamatába, de ügyességi és kvízjátékokkal is készülnek az érdeklődőknek a szervezők.
A programra regisztrálni a Fővárosi Nagycirkusz honlapján feltüntetett elérhetőségeken lehet.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
