A kormány és a jegybank közös érdeke, hogy a központi bank független maradjon, és ezt az elmúlt időszakban sikerült elérni - jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn, a tizedik alkalommal megrendezett Lámfalussy Konferencián. Nyitó beszédében a jegybankelnök a konferencia névadójának, Lámfalussy Sándornak a közös európai pénz, az euró bevezetésében játszott szerepét méltatta. Az 1999-ben bevezetett közös európai valuta gyökerei az európai egység kezdetéig, az 1957-es Római Szerződésig nyúlnak vissza - mondta. Hangsúlyozta, hogy Lámfalussy Sándor az 1980-as években, az euró előkészítésének időszakában úgy vélte, hogy a kontinensek szüksége van egy közös valutára. Az euró megteremtése nemcsak gazdasági célt szolgált, hanem a Szovjetunióval szembeni fellépés eszközeként is fontos szerepet kapott - tette hozzá.

Matolcsy György közölte: Lámfalussy Sándor elkötelezett európaiként tisztában volt azzal, hogy a közös valuta nem old meg minden problémát, de személyes tapasztalatai megerősítették abban a hitben, hogy az euró erősíti az innovációt, garantálja a békét és az egységes európai piac alapjait is megteremti. Meggyőződése volt, hogy az egységes monetáris politika hatékonyabb válaszokat adhat a globális gazdasági válságokra - mondta Matolcsy György. Felidézte, mandátumának elején Ewald Novotny, az osztrák jegybank korábbi elnöke, azzal a tanáccsal látta el, hogy a jegybankoknak függetleneknek kell maradniuk mind a kormányoktól, mint a politikai pártoktól, mind a pénzügyi piacoktól. Az idén tizedik alkalommal megrendezett nemzetközi konferencia témája a geoökonómia kora, a központi bankok evolúciója. Ezzel kapcsolatban rámutatott: a geoökonómia formálja a jövőt, és a központi bankoknak újra kell pozícionálniuk magukat és monetáris politikájukat az új geopolitikai környezethez. A Lámfalussy-díj idei kitüntetettje, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, aki elismerést a múlt héten vette át Matolcsy Györgytől Frankfurtban, online jelentkezett be a konferenciára.

Az EKB elnöke szerint Lámfalussy Sándor az Európai Monetáris Intézet első elnökeként kulcsszerepet játszott az európai monetáris unió és az Európai Központi Bank létrehozásban. A '70-es évek inflációs válságának tanulságait levonva azon az állásponton volt, hogy megfelelő jogosítványokkal kell felruházni az új európai központi bankot, ami garantálja az árstabilitást és megakadályozza, hogy az inflációs várakozások beépüljenek a gazdaságba. A fejlett gazdaságok a széles társadalmi konszenzuson alapuló önálló jegybanki politikának köszönhetően épültek fel a generációk óta nem látott inflációs sokkból a közelmúltban - mondta. A 20. század végére a központi bankok függetlensége globális trenddé vált: 2000-re a világ központi bankjainak több mint 80 százaléka vált operatív értelemben függetlenné, és az árstabilitás az összes fejlett és sok fejlődő országban a központi bankok elsődleges célja lett - mondta.

Hangsúlyozta: az elmúlt években egyre nagyobb nyomás nehezedik a jegybanki függetlenségre. Egy tanulmány szerint politikai befolyás alá kerül a világ központi bankjainak évente egytizede, míg 2018 és 2020 között az intézményi függetlenségük a világ GDP-jének 75 százalékát adó országok felében meggyengült. A központi bankok függetlenségére gyakorolt politikai befolyás nagyobb pénzpiaci és makrogazdasági volatilitáshoz, a kötvényhozamok és a kockázati prémiumok emelkedéséhez vezet, amit a geopolitikai feszültségek tovább fokoznak - hangsúlyozta az EKB elnöke.

A független központi bankok nemcsak a gazdasági stabilitás alappillérei, hanem védőhálót is jelentenek a növekvő geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanságok közepette. Ahogy egyre több kihívással kell szembenézniük, elengedhetetlen, hogy a központi bankok intézményi függetlensége - de jure és de facto is - biztosított legyen - emelte ki Christine Lagarde.