Nyolc személyt állítottak elő a "kitörés napja" miatt elrendelt ellenőrzésekkor
2025. február 13. 09:03
A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) nyolc személyt állítottak elő a "kitörés napja" miatt február 6-tól 12-éig elrendelt fokozott ellenőrzés során, illetve 116 igazoltatásra került sor - közölte a BRFK a rendőrség hivatalos weboldalán szerdán.
Emlékeztettek arra, hogy február 8-án több "ellentétes érzelmű csoport" tartott gyűlést, megemlékezést vagy rendezvényt.
A rendőrök ezért megemelt létszámmal biztosították a fővárosi közterületek rendjét, annak érdekében hogy szélsőséges csoportok ne támadhassanak meg másokat.
A hét napon át tartó fokozott ellenőrzés során a rendőrök február 7-én hat embert állítottak elő: egyet kábítószer birtoklása miatt, a többit azért, mert kést vagy boxert találtak náluk.
A kábítószer birtoklása miatt büntetőeljárás indult, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket birtokló személyekkel szemben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek.
Résztvevők vonulnak az antifasiszta szervezetek tüntetésén Budapesten, a budavári evangélikus templomnál 2025. február 8-án. MTI/Lakatos Péter
Ugyanakkor - folytatták - december 8-án a rendőrök további két embert állítottak elő önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt, őket gyanúsítottként hallgatták ki.
Az egyik férfinél különböző fegyver- és lőszerutánzatok is voltak, amelyeket szakértők vizsgálnak.
Erőszakos cselekményt a rendőrök egyik napon sem tapasztaltak, ezzel kapcsolatos bejelentés sem érkezett - tartalmazza a közlemény.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Résztvevők vonulnak az antifasiszta szervezetek tüntetésén Budapesten, a budavári evangélikus templomnál 2025. február 8-án. MTI/Lakatos Péter
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
