Falfestményen örökítették meg Gulácsit és Orbánt Lipcsében
2025. február 13. 09:27
Gulácsi Pétert és Willi Orbánt falfestményen örökítették meg Lipcsében abból az alkalomból, hogy mindketten átlépték a 300 tétmérkőzéses határt az RB Leipzig labdarúgócsapatánál.
rbleipzig.com
A két magyar válogatott játékos és Lukas Klostermann lett a negyedik, ötödik és hatodik futballista, aki elérte ezt a mérföldkövet a klub színeiben - Orbán jelenleg a második, Gulácsi pedig a harmadik az örökranglistán. A klub közös falfestménnyel köszöntötte a három labdarúgót, ezzel ők is felkerültek az úgynevezett hírességek falára a Red Bull Arénában.
"Dicséret a művésznek, nagyon jól sikerült a festmény. Mindhárman nagyon jól felismerhetőek vagyunk, a végeredmény önmagáért beszél. A pályafutásunk egyszer véget ér, de ez a graffiti akkor is itt lesz, s így remélhetőleg az emberek nem felejtenek el minket, ami büszkeséggel tölt el"
- nyilatkozta Willi Orbán a klub honlapjának.
A kapus Gulácsi Péter megtiszteltetésnek nevezte a köszöntés formáját.
"Ahogy itt állok és nézem a falat az összes festménnyel, felvillannak előttem az itt töltött pillanatok. Elképesztő, mi mindent élhettünk át a klubnál eddig" - fogalmazott.
Mindkét magyar játékos 2015 nyarán csatlakozott az együtteshez, azaz tíz éve a klub tagjai. A 32 éves védő 340 meccsen lépett pályára, a 34 esztendős hálóőr pedig 329-szer.
A klublegendák tiszteletére 2021 szeptembere óta bővül a hírességek fala, eddig - különböző érdemei miatt - Yussuf Poulsent, Emil Forsberget, Timo Wernert, Dani Olmót, illetve a vezetőedző, Marco Rosét örökítették meg rajta.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
