Zágrábban is emlékművet állítanak a koronavírus-járvány áldozatainak
2025. február 18. 09:09
Zágráb város önkormányzata emlékművet állít a koronavírus-járvány áldozatainak, hogy a családok leróhassák tiszteletüket a fertőzés következtében elhunytak előtt - közölte a polgármesteri hivatal.
Az emlékművet a zágrábi Andrija Stampar közegészségügyi intézet közelében állítják fel, amely a járvány ideje alatt számos egészségügyi szolgáltatást nyújtott és védőoltást is biztosítottak a polgárok számára - olvasható közleményében.
Az önkormányzat illetékes bizottságának javaslata szerint az emlékmű egyszerű és szimbolikus lesz; egy 70 centiméter oldalhosszúságú sötét gránitkocka, az elhunytaknak szánt dedikációval és Zágráb város címerével.
Az áll majd rajta:
"Mindazok emlékére, akik a 2020-2023-as világjárványban meghaltak a Covid-19 következtében".
A városvezetés rámutatott, hogy más nagyvárosokban már megvalósult ez a fajta kezdeményezés, hasonló döntéseket hozott többek között London és Sao Paulo is.
Az emlékmű elkészítésével egy zágrábi vállalatot bíztak meg. A projekt 13 800 euróba (5,5 millió forint) kerül, és teljes mértékben a város költségvetéséből finanszírozzák. Az emlékmű felavatása őszre várható - tették még hozzá.
Az első koronavírus-fertőzést 2020. február 25-én jegyezték fel Horvátországban. Március 27-én már több mint 500 fertőzöttet regisztráltak, az első haláleset pedig március 18-án történt.
Horvátországban 2020. február 25-től 2023. május 8-ig összesen 1 273 256 koronavírus-fertőzöttet jegyeztek fel, és ez idő alatt 18 213-an haltak meg a betegség szövődményeiben.
A járvány végét 2023 májusában hirdette ki a kormány.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
