Orbán Viktor közösségi oldalán tisztázta a március 15-i beszédében elhangozott részletet, amelyben „poloskák átteleléséről” beszélt. Világossá tette, hogy kijelentése Magyar Péterre vonatkozott.
A miniszterelnök március 15-i beszéde után az ellenzéki sajtó több helyen is azt állította, hogy a kormányfő ezzel az ellenzéki szavazótáborra utalhatott.
A Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel műbalhénak nevezte a tiltakozást, mondván, hogy a magyar politikai diskurzus gyakran kemény és provokatív nyelvezetet használ. Hangsúlyozta, hogy Magyar Péter is hasonlóan éles kritikákat fogalmazott meg, amikor a kormány vezetőit „zsírporos nyaloncoknak” nevezte, anélkül, hogy ezt bármely baloldali értelmiségi elítélte volna – idézte a Mandiner.
bookline
Orbán Viktor végül hétfőn Facebook-oldalán egy rövid poszttal vetett véget a találgatásoknak: „Miért poloska? Mert lehallgatta a feleségét. Ha nem hallgatta volna le, nem hívnák így” – írta, egyértelműen Magyar Péterre utalva.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
